Ez egy PR-cikk.

A China Railway Rolling Stock Kft (CRRC) szerint a Kína által kifejlesztett vasút az ország legújabb tudományos és technológiai eredménye a vasúti közlekedés területén. A cég szerint a rendszer fennakadás nélkül képes működni -25 és 45 Celsius fok hőmérsékleti tartományban, s jól alkalmazkodik a környezetéhez.

Liang Csien-jing, a CRRC tsingtaói vállalatának vezérigazgató-helyettese, főmérnöke a vonat főbb jellemzőiről a következőket mondta:

A nagysebességű maglev vonat projektjét 2016 októberében indították, és 2019-ben fejeződött be a prototípus fejlesztése. 2020 júniusában sikeres tesztet hajtottak végre vele a pályán.

„Kínában a jelenlegi szuperexpressz vonatok legnagyobb sebessége 350 km/óra, a repülőgép utazási sebessége 800-900 km/óra között mozog, így a 600 km/óránkénti sebességre képes vonat kitölti e két jármű közötti űrt. Az Észak- és Dél-Kínát összekötő Peking-Sanghaj szuperexpressz vasúti pályájának hossza 1318 kilométer, az e két város között működő leggyorsabb vonatnak 4 óra 18 perc a menetideje. Ezt a távot a maglevvel elméletileg 2 óra 10 perc alatt teljesíthetnénk” – jegyezte meg a CMG tudósítója.

A mérnökök befejezték a maglev szállítási rendszer integrációját, és az öt vasúti kocsis szerelvény jól vizsgázott a gyár tesztvonalán – közölte a társaság. Ting Szan-szan, a projekt egyik vezető mérnöke szerint a vonat 2-10 kocsival közlekedhet, mindegyikben több mint száz utasnak van hely. A szerelvényen 5G-s Wifi hálózat működik és a vezeték nélküli töltés lehetőségét is biztosítják.

Liang főmérnök szerint ez a nagysebességű vonat többek közt könnyebbé teszi a fiatal munkavállalók számára a bejárást, vagyis hogy az egyik városban dolgozzanak, a másikban pedig lakjanak.

A kerekeken közlekedő hagyományos járművekhez képest a nagysebességű maglev vonatok nem érintkeznek a vasúti sínekkel. Számos előnyük van a hatékonyság és a sebesség szempontjából; majdnem zajtalanul működhetnek, gyorsan indulhatnak és leállhatnak, valamint könnyedén feljutnak az emelkedőkre is.

A vasútközlekedési csúcstechnológiában Németország és Japán is vezető szerepet játszik. A német maglev vonatnak a leggyorsabb kísérleti sebessége elérte az 505 km/órát, a szintén német technológiára alapozott Sanghajban található kereskedelmi célú maglev vasút a világ első 430 km/órás maglevje.

Jelenleg Kínában három maglev vasút működik. Az első az imént említett 30 km-es sanghaji, amelyet 2003 januárjában helyezték forgalomba. A második a dél-kínai Csangsa városban, Hunan tartomány székhelyén található. Ez az első kínai független szellemi tulajdonjoggal rendelkező, maglev technológiával épített vasút, amely már 5 éve működik. A sebessége azonban csak a 100 km/órát éri el. 2017 decemberében Pekingben forgalomba helyezték a harmadikat, amelynek 10 km a hossza, a legnagyobb sebessége pedig 120 km/óra. 

„A technológiák fejlesztése olyan, mint a folyami hajózás az árammal szemben, ha nem haladunk előre, akkor visszafelé sodródunk. Mindig figyelni kell az előttünk levő célra, és bele kell állnunk a technológiai fejlődés legújabb trendjébe. A vonatok sebességének növelésében három erő játszik nagyon fontos szerepet – a hajtóerőnek nagynak kell lennie, az ellenállásnak és a súrlódásnak viszont kicsinek. A maglev vasútban mindhárom potenciál megvan” – mondta Liang Jianying, hozzátéve, hogy a maglevvel fenntartható Kína előnye a nagysebességű szállítás területén, miközben elősegíti a csúcskategóriás berendezések és más feltörekvő iparágak fejlesztését is. 

Összeállította: Ma Xiaolu
(Fizetett cikk)