Izrael megítélése 2017-ben rendkívül kedvezőtlen volt, a magyar válaszadók csaknem kétharmada azon az állásponton volt, hogy a zsidó államtól távolodnia kéne Magyarországnak és mindössze 18 százalék szerint közelednie. A zsidó állam a magyar rokonszenv lista legalján foglalt helyet.

Öt évvel később azonban jelentős változás figyelhető meg:

már „csak” 40 százalék távolodna Izraeltől, 31 százalék viszont közeledne.

Ez volt a legnagyobb pozitív elmozdulás a listán felsorolt összes ország között.

A zsidók megítélése is kedvezően változott, amennyiben 2017-ben 49 százalék nyilatkozott úgy, hogy a zsidók veszélyeztetik az ország jövőjét (ezzel még mindig a kevésbé veszélyes tényezők között szerepelnek), míg idén már csak 35 százalék vélekedett így. Csökkent a muszlimoktól, a migránsoktól és a cigányoktól tartók aránya is.

A Tett és Védelem Alapítvány a felméréssel kapcsolatban elmondta: érdemes megjegyezni, hogy a megkérdezettek kétharmada számára “a globális háttérhatalom” épp akkora veszélyeztető tényező az ország számára, mint öt éve.

Hozzátették, a Závecz felmérés eredményei alátámasztják a Tett és Védelem Liga (APL) és a zsidó közösségeket és szervezeteket tömörítő Európai Zsidó Szövetség (EJA) tavalyi kutatását, amely azt mutatta ki, hogy a magyarországi zsidók kevésbé érezték magukat fenyegetve, mint hét évvel azelőtt.

A kutatás rákérdezett egyes nemzetközileg ismert politikusok kedveltségére is:

Soros Györgyöt a magyarok a legkevésbé kedvelik, és ez a  szám semmit nem változott az öt évvel korábbihoz képest.

Érdekes még megjegyezni azt is, hogy a felmérés szerint míg az EU-hoz és az Amerikához való viszony nem, az Oroszországhoz való viszony is sokat változott. Az öt évvel ezelőtti 48 százalékhoz képest – ma már csak a megkérdezettek 33 százaléka közeledne jobban Oroszországhoz, 45 százalék már távolodna.

(Telex/TEV/Hetek)