A Telex írta meg 2021. március 5-én, hogy kihirdették azt az elnöki határozatot, amellyel meg akarták akadályozni, hogy "a kettős állampolgárság Ukrajna belügyeibe való beavatkozásra, függetlensége, szuverenitása és területi egysége elleni cselekedetekre legyen felhasználható."

A határozat egyébként az alábbi címmel jelent meg:

"Halaszthatatlan feladatok az állampolgárság kérdésében fenyegető nemzetbiztonsági kockázatok felszámolásáról".

A leginkább szembetűnő eredménye a határozatnak az, hogy az ukrajnai kettős állampolgárok nem viselhetnek: állami hivatalt, önkormányzati tisztséget, stratégiai fontosságú állami vállalatokban vezető pozíciót, és államtitkokat sem ismerhetnek meg. 

A határozat a becslések szerint 100 ezer kárpátaljai magyart érinthetnek, akik számára a magyar állampolgárság a nemzeti hovatartozás mellett uniós előnyöket is jelentett nekik annak felvételekor. A kárpátaljai érdekképviseletet az elnöki határozat jelentősen ellehetetlenítette, hiszen semmilyen politikai hatáskört nem enged nekik ilyetén módon. 

Nem csak az oroszok, Magyarország is fenyegetést jelent?

Ráadásul a Telex azt is írta egy évvel ezelőtti cikkében az ukrán nemzetbiztonság titkárára, Olekszij Danilovra hivatkozva, hogy egy nyilatkozatában már arra is utalást tett, hogy Ukrajnára nem csak az Orosz Föderáció, hanem más országok is fenyegetést jelentenek.

Gondolva itt Magyarországra, amellyel 2017 óta mérgesedett el a viszony, amikor az ukrán oktatási törvény brutálisan korlátozta a magyar nyelvű oktatást.

Erre jött rá pár évvel később az ukrán nyelvtörvény, ami elsősorban az oroszt célozta, de a magyar nyelv ellen is foganatosították. Ezek révén megszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások is Kárpátalján.

Ukrán nacionalisták és a titkosszolgálat

A lap arra is emlékeztetett, hogy ukrán szélsőjobboldali szervezetek mellett az ukrán állami szervek is szisztematikus magyarellenes akciókat folytattak - több kárpátaljai magyar vezető is titkosszolgálati játszmák áldozatává vált. 

2018 februárjában bomba robbant a KMKSZ ungvári irodájánál, az ukrán nacionalisták rendszeresen fenyegetőznek videókban és levelekben is magyarokat.

Egy ilyen levélben például egyhetes határidőt adtak a címzetteknek, hogy "eltakarodjanak az ukrán földről".

Az ukrán állam képviselői ráadásul megmagyarázhatatlan módon rendre szeparatizmussal vádolják a kárpátaljai magyarságot annak ellenére, hogy lakossági arányuk még a régióban is hihetetlenül alacsony, ráadásul hűséges állampolgárai Ukrajnának. 

Kommandósok, megfigyelések, kitiltások

2020 decemberében a KMKSZ elnökének, Brenzovics Lászlónak az otthonát és a kárpátaljai magyar intézményeket megszállták az ukrán titkosszolgálat kommandósai, hogy házkutatást tartsanak. A 2020-as választások előtt ráadásul kitiltották az országból a kampányolás miatt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt és Grezsa Istvánt, a Kárpátalja fejlesztéséért felelős miniszteri biztost. 

A magyar külügy többek között a fentiek miatt az ukrán NATO- és uniós közeledés vétóját lengette be. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter akkor így nyilatkozott: 

"Ukrajna a legsötétebb, szovjet időkre emlékeztető eszközöket használja polgárai megfélemlítésére."

(Telex)

A fentiek ellenére, az egy évvel később kezdődő ukrajnai háborúban Magyarország minden humanitárius segítséget megadott Ukrajnának. Válogatás nélkül segíti a határokon átlépő ukrán menekülteket is, továbbá támogatta Ukrajna uniós csatlakozási kérelmét is. Szijjártó azzal magyarázta a döntéseket, hogy most nincs itt az ideje a kisebbségi jogokról szóló viták lefolytatásának, most a béke megteremtésére és az emberek mentésére kell fókuszálni.