A honvédelmi miniszter szerint már 2014-ben a Krím-félsziget annektálásakor bebizonyosodott, hogy

„Oroszországnak vannak tervei, szándékai, amire oda kell figyelni”.

Megjelent a hibrid hadviselés, amelynek köszönhetően nagyobb katonai erők nélkül sikerült Oroszországnak elfoglalnia Krímet - számolt be a Telex.

Benkő hozzátette, hogy a NATO már évtizedek óta figyelmezteti a tagállamokat a keleti fenyegetettségre. Úgy vélik, Oroszországgal szemben az elrettentés és a párbeszéd politikáját kell alkalmazni. 

A honvédelmi miniszter azt is elmesélte a közönségnek, hogy december 21-én járt nála az ukrán védelmi minisztere, akivel a két ország közti feszültségekről is beszéltek.

Hosszasan sorolta, hogy a Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása után Magyarország volt az első, aki segítséget nyújtott Ukrajnának, és az elsők között volt, aki Ukrajnát megpróbálta bevonni a V4-es országok közé. Katonai együttműködés volt, közös katonai szervezetet hozott létre a két ország, és Ukrajna kiberbiztonsági központjának megépítését is finanszíroztuk. 

Ezzel szemben az ukránok korlátozták a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát, és nem engedélyezték a kettős állampolgárságot.

„Nekem hiába mondja az ukrán védelmi miniszter, hogy de hát ezt nem ellenetek hoztuk.

Azért hoztuk ezt a törvényt, mert sok orosz anyanyelvű él Ukrajnában. De hát mondom, az agresszort ne keverjétek már össze a segítővel" – folytatta Benkő.

A honvédelmi miniszter arra is figyelmeztette az ukrán kollégáját, hogy szerinte rossz úton járnak.

Példaként a magyarok 1956-os történetét hozta fel, amikor mindössze biztatást, szóbeli támogatást kaptunk a nyugatiaktól.

„Aztán senki nem jött, senki nem tartotta fontosnak. És akkor mondtam neki, hogy ez a példa legyen intő számotokra.

Ne akarjatok Magyarország sorsára jutni!”

– szögezte le Benkő, aki szerint egy jó szomszéd sokkal többet ér, mint a távolról érkező ígéretek halmaza.

(Telex/Hetek)