Az EP-frakciók vezetői az uniós politikai prioritások végrehajtásáról kérdezték a bizottság elnökét. Von der Leyen a baloldali-liberális politikusok magyar és lengyel jogállamiságról feltett kérdéséire válaszolva elmondta: az Európai Unió Bíróságának ítélete - amelyben a bírák elutasították a Magyarország és Lengyelország által a jogállamiságra vonatkozó feltételrendszerről szóló rendelet ellen benyújtott kereseteket - megerősítette: "a bizottság megközelítése helyes ebben a témában".
Hozzátette: a magyar kormánynak adtak esélyt arra, hogy a bizottság aggályaira válaszoljon, ezeket a válaszokat a testület elemezte.
"Arra a következtetésre jutottunk, hogy meg kell tennünk a következő lépést"
- szögezte le.
Ursula von der Leyen azt mondta, hogy "Magyarországon a korrupció a legnagyobb probléma". Hozzátette, hogy a bizottság tárgyal a magyar kormánnyal a koronavírus-járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alaphoz kapcsolódó terv elfogadásáról és a források folyósításáról, de a folyamatot ez idáig nem sikerült lezárniuk. "Számunkra a korrupció elleni fellépés a legfontosabb feltétel e téren" - emelte ki a brüsszeli uniós végrehajtó testület elnöke.
Lengyelországgal kapcsolatban Ursula von der Leyen elmondta, hogy ott a legnagyobb aggályt a jogállamiság terén az igazságszolgáltatás függetlensége jelenti, amit az úgynevezett 7-es cikk szerinti eljárásban - a jogállamiságra jelentett rendszerszintű veszély kockázatát elemezve - vizsgálnak. A helyreállítási alap forrásairól Lengyelországgal kapcsolatban azt mondta, hogy a vita egyelőre lezáratlan.
Brüsszel hibázik, amikor "ugyanazt a nótát fújja", mint a magyar baloldal, azt ugyanis a magyarok most utasították el nagy többséggel - közölte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottság elnökének keddi nyilatkozatára reagálva.
Gulyás Gergely a magyar kormány véleményét ismertetve az MTI-vel azt közölte: a Fidesz-KDNP csaknem 2,9 millió szavazatot kapott a vasárnapi országgyűlési választáson, míg a gyermekvédelmi törvénnyel több mint 3,3 millió ember fejezte ki egyetértését.
Ez soha nem látott támogatottság mind a kormánypártok, mind a gyermekvédelmi törvény ügye mögött
- emelte ki.
Éppen ezért a demokrácia alapvető szabályait a bizottságnak is el kell fogadnia - szögezte le, hozzátéve: nem a most vereséget szenvedett magyar baloldal igényeit kellene teljesítenie a bizottságnak, hanem vissza kellene térni a józan észhez és a párbeszédhez. Erre a magyar kormány mindig nyitott volt - hangsúlyozta. A miniszter azt is kérte: Brüsszel ne büntesse meg a magyar választókat azért, mert a választáson és a gyermekvédelmi törvény ügyében nem a Brüsszelnek tetsző véleményt fogalmazták meg.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1610,52 pontos, 3,55 százalékos csökkenéssel, 43 787 ponton zárt kedden. A részvénypiac forgalma 20,1 milliárd forint volt, a vezető részvények csökkentek az előző napi záráshoz képest.
Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője az MTI-nek elmondta, a keddi negatív tőzsdei hangulathoz jelentősen hozzájárult az Európai Unió bejelentése, hogy elindítják a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben.
Ekkor kezdett egyszerre esni a Mol, a Richter, az OTP árfolyama, és halmozták fel a jelentős minuszokat.
Hozzátette, a nemzetközi befektetői hangulat is negatív, miután Oroszország Ukrajna elleni háborújának egyre durvább részletei derülnek ki. Emiatt lehetnek újabb szankciók, és ez mutatkozik meg a tőzsdei hangulaton.
(MTI/Hetek)