A Lamont-Doherty Geológiai Obszervatórium kutatója, Jack Oliver döbbent rá elsőként arra, hogy bizonyos mikrorengést lehet tapasztalni, amelynek a forrását valahova az Atlanti-óceán egyenlítő körüli szakaszán lokalizálta. 43 évvel később már a digitális szeizmográfok segítségével még pontosabb méréseket voltak képesek rögzíteni a szakemberek.
Mindent egybevéve azt állapították meg, hogy a pulzálás ütemes, 26-28 másodpercenként történik, és szinte a Föld minden pontján érzékelhető. Évszakoktól, időjárástól függően időnként gyengébb, néhol erősebb, de folytonos.
Tudósok ma már egészen pontosan meg tudják határozni a pulzálás forrását, amit Nyugat-Afrika partjaitól nem messze, a Guineai-öbölben lokalizáltak. Hogy miért pont itt, arra nem sikerült rájönni.
Egyes elméletek szerint az óceán mozgása okozhatja, konkrétan az, hogy a partnak csapódó hullámok rezonálnak. Ez persze azt nem magyarázza, hogy miért pont csak itt figyelhető meg pulzálás, máshol annyira nem. Szakemberek szerint a földlemezek állása és a part jellegzetes alakzata együttesen okozhatja ezt a furcsa vibrálást.
Más kutatók szerint vulkáni aktivitás lehet a háttérben, egy közeli vulkán mélységben történő "mozgása" keltheti a rengéseket az úgynevezett Kamerun-vonal mentén.