Ezek közé tartozik az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Perseverance marsjárójának kőzetmintagyűjtése a Jezero-kráterben. A NASA továbbá a 2030-as években tervez űrjárművet küldeni a Marsra a mintáknak a Földre történő szállításához.

Japán még az évtized vége előtt űrszondákat akar küldeni a Mars mindkét holdjára és azokat mintákkal együtt visszahozni a Földre.

Hjodo és Uszui szerint a vörös bolygó mindkét holdja - Phobosz és Deimosz - kisebb a Föld holdjánál és jóval közelebb is vannak a Marshoz, mint a Hold a bolygónkhoz.

Was Mars once habitable? Clues may exist on the Martian moon, Phobos, in material ejected from all over Mars during its evolution. The JAXA-led @mmx_jaxa_en mission will return Phobos material, complementing Mars samples from fixed locations. Read more: https://t.co/oLjWYoSUPd pic.twitter.com/5yewVPNBPr

— JAXA Institute of Space and Astronautical Science (@ISAS_JAXA_EN) August 13, 2021

A Science című tudományos folyóiratban megjelent írásukban a kutatók kifejtik, hogy a Mars felszínének tanulmányozására küldött űrszondák csupán nagyon kis területen tudnak vizsgálódni. Mint írták, olyan ez, mintha egy űreszköz a Szahara közepében landolna:

találna ugyan az életre utaló nyomokat, de csak egy töredékét a valóságnak.

A szakemberek szerint ezzel szemben egy olyan űrszonda, amely a Mars holdjain vizsgálódna, valószínűleg nagyobb szerencsével járna. Mint emlékeztettek, korábbi kutatások eredményei azt sugallták, hogy a Mars egykor nedves bolygó lehetett.

Ugyancsak korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a Marshoz rengeteg aszteroida csapódott az évmilliók alatt. Néhány nagyobb ütközés nyomán a marsi felszín darabjai kilökődtek az űrbe, egy ilyen darabot még a Földön is azonosítottak.

A japán szakemberek szerint a marsi felszín "lemorzsolódott" darabjainak egy része kétségkívül a planéta egyik vagy akár mindkét holdjának felszínén landolhatott, és mivel mindkét hold csaknem teljesen steril környezettel rendelkezik, megőrizhették az ősi élet nyomait rejtő anyagokat.

(MTI/Hetek)