Mindenekelőtt Jeszenszky megjegyezte, megtiszteltetés és büszkeség vendégül látni a vezető lelkészt, hiszen „nem ilyen nagyon-nagyon nyilatkozós ember” és megválogatja, hogy hova hajlandó nyilatkozni, illetve ellátogatni. Németh válaszában viccesen megjegyezte,
attól függ, milyen hangulata van, de most például kezd ilyen hangulata lenni.
Gratulált a lelkésznek ahhoz, hogy a sátoros ünnep alkalmából az Israel Allies Foundation, ez ugye az Izrael Szövetségesei Alapítvány által publikált Izrael top 50 keresztény szövetségesét tartalmazó listára ismételten felkerült, egyedüli európaiként.
„Mike Pence korábbi alelnök az első, aztán különböző elsősorban amerikai lelkipásztorok, volt politikusok következnek, majd tizenharmadik helyen Németh Sándor. Ez tényleg komoly."
A kérdésre, vajon minek is köszönhető a dolog, Németh Sándor rámutatott, hogy körülbelül négy évtizede támogatja lelkesen Izrael és Cion ügyét. A mostani elismerés szólhat a múltbéli támogatásnak, de a jelenleginek is, ugyanis aktualitástól függően különböző mértékben folyamatosan folytatódik a zsidó állam melletti kiállás.
Jeszenszky kiemelte, hogy az elsősorban amerikai, de általában az evangéliumi keresztényeket nagyon-nagyon bensőséges viszony fűzi az ortodox, a hithű zsidókhoz, mivel nagyon határozottan azt vallják, hogy a Szentföld, amiről a Bibliában rengeteget olvasunk, Izraelé.
„Egyre inkább azt látjuk, hogy a hívő keresztények és a hithű zsidók megtalálták a hangot egymással. Ezzel szemben nyilván a vallásukat elhagyó zsidók meg a legkevésbé sem.”
A kérdésre, hogy a vezető lelkész a kereszténység és a zsidóság között lát-e erős közeledést, és amögött van-e más mozgatórugó, mint a közös ellenség, Németh leszögezte,
nem lehet röviden válaszolni, hiszen ez egy közel kétezer éves történet.
Jeruzsálemnek Kr. u. 70-ben történő lerombolása után kezdődött el a zsidóság és a kereszténységnek a kettéválása – kezdte magyarázatát. Előtte ugye az evangéliumot elsősorban zsinagógákban hirdették, és a gyülekezetnek, az egyház tagsága többnyire zsidó keresztényekből állt. Később indult el a nemzetek evangelizálása.
Néró keresztényüldözése után, miután lefejezték az egyházat, - itt többnyire a zsidó származású apostolokról beszélek – változás kezdődött az egyház identitásában.
„Kialakult egy úgynevezett helyettesítési teológia, aminek az a lényege, hogy a zsidóságot végleg elvetette Isten, azért, mert Jézus Krisztust elutasították, és erre épült a tradicionális középkori teológia.”
Egy idő után sokak számára kiderült, hogy a próféciák alapján ez a helyettesítési teológia ez nem tartható, mert Isten újra összegyűjti a zsidóságot, ahogy megígérte Mózesnek is a prófétákon keresztül, és visszavezeti a földjükre. Újra elindul a nemzetté válás. Ezt előre hirdették lelkészek, teológusok – folytatta Németh.
Nemcsak Izrael fizikai és a politikai helyreállítását várják, tette hozzá, hanem a spirituálisat is, ami majd csak a jövőben fog megtörténni, és tetőpontján visszatér a Messiás, és megújul Jeruzsálem.
„Ez jelenti az emberiség közös reménységét, nem csak a zsidóságét, hanem minden nemzetét és a kereszténységét különösen.”
A Hit Gyülekezete vezető lelkésze szerint a világ problémái többnyire a dicsőség, a sekina a hiányából fakad.
„Egy ősi reménység az, hogyha jön a Messiás, és a sekina visszatér Jeruzsálembe, és egészen más világrend alakul, ami nem az igazságtalanságra, az önzésre, a kapzsiságra, a hedonizmusra épül majd, hanem az igazságra, és a Messiás ismeretére.”
Előtte azonban olyan világrend épül, amelyből kihagyják a szegletkövet, azaz a Messiást, aki az igazság.
„Látni, hogy a próféciák aktualitása és spiritualitása egyre dinamikusabb és ezzel összefüggésben nyilvánvalóan az apokaliptikus, illetve az eszkatológiai reménység erősödik világméretekben.”
Németh szerint ennek megvannak a különböző kulturális, politikai, gazdasági, spirituális vonzatai, és ez vezetett ahhoz, hogy a zsidóság és a kereszténységnek a kapcsolatában először párbeszéd indult el, és ennek jelentőségét egyre inkább értik Izraelben, és különösen Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államokban mindig is a profétikus jövőszemlélet, perspektíva az mindig erős volt a keresztényekben, és ez a politikára is kihatott, főleg a republikánusokra.
„Ez egy olyan ügy, amit Isten támogat. Ez nem fog elbukni.”
Jeszenszky feltette ugyanakkor a kérdést, hogy szét lehet-e választani a spirituális és a politikai vonatkozásokat az ügyben hogy nem csak az evangéliumi keresztények és a vallásos zsidók közelednek egyre jobban egymáshoz, találják meg a közös hangot, hanem Izrael állam és a jobboldali pártok is.
Izrael mint nemzetállam, amelyik megvédi a határait, határozottan kiáll a saját értékei mellett, ráadásul egy nagyon ellenséges közegben szeretne az általa vallott elvek és gondolatok mellett helytállni, és
ez nyilvánvalóan nagyon jól rezonál a nemzetközi fronton is, a nemzetállamokban hívő patrióta önrendelkezésben hívő jobboldallal
– világított rá.
Németh szerint ez egy rendkívül érdekes kérdés, hiszen a cionizmust a 20. század elején ateista, materialista, főleg szocialista beállítottságú baloldali beállítottságú emberek indították el. A vallásos spirituális zsidóság úgy is értelmezte először, hogy ettől távol kell tartani magát, mivel az profán és vereségre van ítélve.
Azonban már a harmincas években rájöttek arra, kivéve a szatmáriak, hogy ez nem helyes magatartás, és be kell vinni a spiritualitást a politikába is. Ezért egyre több rabbi vált a cionista mozgalom és Izrael megalapítása szellemi támogatójává. Ugyanezt látjuk Egyesült Államokban.
Európában más a helyzet, mert itt többnyire a spiritualitás és a vallás között nem tudnak jelentős különbséget tenni.
„A vallást el akarják, és el is kell, de spiritualitást nem lehet elkülöníteni a politikától. Nagyon is fontos, hogy benne legyen, csak nem mindegy, hogy hogyan.”
Németh Sándor szerint az Egyesült Államokban is ezért tud a republikánus párt folyamatosan erőt nyerni a különböző keresztény irányzatokból, van, amikor a baptistákból, van, amikor az evangéliumi keresztényeknek más irányzatából, katolikus egyházból, mert ott mindig van a politikának némi spirituális háttere.
Ebből profitálnak a politikusok, és azt gondolom, hogy ez lenne a helyes Magyarországon is, hogyha a politikusok spirituális érdeklődésűek, illetve spirituális emberek lennének.
Hogy ne csak a pragmatizmus, hanem a magasabb rendű, sőt a transzcendens célok és erők is befolyásolják őket – foglalta össze gondolatait Jeszenszky.
A Hit Gyülekezete lelkésze rámutatott, hogy eredetileg a Biblia olyan világnézetet közvetít, amelyben nincsenek elválasztva a fizikai, látható dolgok a szellemiektől. A deista világnézet választotta te, és húzott meg éles határvonalat a látható és a láthatatlan világ között.
„Sőt, hát ugye elment egész odáig, hogy az Isten megteremtette a világot, és utána nem foglalkozik vele, elmegy szabadságra”
– tette hozzá a műsorvezető.
Németh azonban leszögezte: Isten nem ment el szabadságra, hanem már nagyon valóságosan meg lehet ismerni, lehet vele találkozni a Názáreti Jézus Krisztus személyén keresztül.
Jeszenszky azon kérdésére, hogy finomodott-e a keresztény felekezetek közötti ellentét az elmúlt 30 évben, a lelkész kijelentette, hogy
a teológiai viták még mindig fennálnak, de egyre nagyobb hangsúly helyeződik a közös pontokra, ami összeköt, azaz például Jézus Krisztusra.
Amikor Nyugat-Európában elkezdték eltávolítani a keresztény szimbólumokat az a Hit Gyülekezetét is inspirálta arra, hogy például a kereszt szimbólumot tudatosabban kezdje el használni
„hogy a társadalom előtt is világossá tegyük formálisan is, hogy ragaszkodunk a zsidó-keresztény kinyilatkoztatáshoz, ami olyan értékeket képvisel, amiért érdemes még küzdeni, harcolni, és egészen biztos vagyok benne, hogy fenn is fog maradni, sőt meg is fog újulni.”
A ránk nehezedő nyomás is összekovácsolhat, ugyanakkor az igazság is aktualizálódik.
Az igazságnak több oldala van. Az, hogy melyik oldalát fogom meg, befolyásolják a körülmények, a kihívások, és hogy éppen milyen problémát kell megoldani. A kereszténységet az tudja dinamizálni, hogyha az aktuális igazságokat ragadjuk meg – tette hozzá.
Jeszenszky rámutatott, hogy 1990 és 1994 között a kormány elég erőteljesen a katolikus egyházzal szimbiózisban igyekezett Magyarországon újraéleszteni a kereszténydemokráciát. A katolikus egyház nyomására vagy sugallatára, ha nem is ellenséges, de nem túlzottan barátságos volt az akkor még csak szárnyukat bontogató kisegyházakkal szemben.
A Hit Gyülekezete volt talán az egyik ilyen úttörője ennek a mozgalomnak. Mára gyökeresen megváltozott a helyzet, mert ma nemcsak, hogy történelmi egyházként bejegyzett egyházként működtet, de a kereszténység szabad értelmezését, a Biblia tanulmányozásának sokkal liberálisabb megközelítését abszolút zászlajára tűzte a ma jobboldali kormány is. Ez egy nagyon fontos változás, ami rengeteget, gondolom, hogy a Hit Gyülekezetet is egy picit más pályára állította.
Németh elmesélte, hogy mindennek volt egy '70-es évekbeli előzménye, amikor a közösség konfliktusba került az állampárttal, és különösen a '80-as évek elején sok nagy egyházhoz tartozó lelkész feljelentette őket.
"Részt vettünk a politikai eseményekben.
Mi akkor úgy láttuk, hogy az a fajta nemzeti identitás, ami akkor úgymond kezdett a közéletbe bekerülni, anakronisztikus, és modernizálni kell és olyan vallási tradícióra épült, ami szintén úgy láttuk, modernizálásra szorul.
Ez volt a konfliktus egyik oka" - fejtette ki.
A műsorvezető elmesélte a lelkésznek, hogy apai ágon evangélikus, anyai ágon katolikus, de Jézus üzenete a Golgota gyülekezetben találta meg. A Hit Gyülekezetével kapcsolatban voltak fenntartásai, mert úgy vélte erőszakosan igyekeznek terjeszteni az evangéliumot.
Véleménye akkor árnyalódott, mikor barátja, Pajor Tamás elhívta születésnapi nagykoncertjére a Hit Parkba, és két dolog ragadta meg a figyelmét:
„Egyrészt, hogy itt is itt van az Úr, a másik, hogy… rengeteg olyan fiatal volt, akin azt láttam, hogy ezek lehetnének máshol, csavaroghatnának minden felé, kocsmába üldögélhetnének… de látszik hogy itt megtalálták azt, hogy ők nem fognak elkallódni az életben.”
Megkérdezte Németh Sándort, hogy működik ez ma, hogy a modern egyházak meg tudják szólítani a fiatalokat, tudnak új híveket toborozni az egyháznak, Jézusnak, egyáltalán feladatuk-e ez?
A vezető lelkész rámutatott, hogy Jézus Krisztus, amikor feltámadott és a tanítványoknak megjelent, ez volt az utolsó parancs, hogy tegyétek tanítványokká a népeket, megkeresztelve őket az Atya, a Fiú és a Szent Lélek nevében.
„Ha az evangéliumot Isten erejével prédikálják, akkor igen, a válaszom igen. Ha pedig vallásos szóvirágokkal, demagógiákkal, dogmákkal, akkor ez nem működik.”
Leszögezte, hogy eredendően is azért tudott rövid idő alatt az evangélium az egész római impériumban elterjedni, mert ahogy Pál apostol is mondja, Isten országa nem beszédben áll, hanem erőben. Nem fizikai erőben, nem pszichikai erőben, hanem Isten Szellemének az erejében.
A karizmatikus kereszténység, vagy sokan mondják pünkösdi mozgalomnak, pontosan azért kapta ezt a nevet, mert nagyon fontosnak tartják az újjászületés mellett a Szent Lélekkel való megtapasztalást is, hogy az ember beteljesedjen Szent Lélekkel - tette hozzá.
Az Újszövetségnek, az evangéliumnak és Istennek a szolgálatára az emberi képesség nem tesz alkalmassá. Ezért fontos kegyelmet nyerni. A kegyelemnek a közvetítője – mivel Jézus fenn van a mennyekben –
azért küldte el Isten az ő Szellemét, hogy ezt vegyék az emberek. Ez az ami a fiatalok számára ma vonzó, nagyon sok fiatal megtér.
A 20. században a keresztény irányzatok között a legdinamikusabban fejlődő mozgalom a pünkösdi karizmatikus mozgalom. A századfordulókor nulláról indult, most pedig több százmillió ember tartozik ide. Mindenhol jelen vannak.
„Az a lényeg, hogy az emberek találkozzanak valóságosan Jézus Krisztussal és ne névleges, vagy pszeudo (ál) keresztények legyenek, hanem tényleges keresztények. Vagyis ahogy mondja Pál apostol, Jézus Krisztussal együtt megelevenedjenek, feltámadjanak, és együtt éljenek.”
Jeszenszky az interjú végén viccesen megjegyezte, biztos óriási szidást kap majd Puzsértól, hogy miért nem kötözködtem a „sátán egyházának vezetőjével”.
„Nem elég, hogy Hajdú Péterrel normálisan beszélgettem, de még Németh Sándorral is”
– tette hozzá a műsorvezető.
„Na figyelj, ide.. engem az érdekel, hogy mi a véleménye Istennek ott felül”
– válaszolt a Hit Gyülekezete vezető lelkésze.
„Igen engem is sokkal jobban érdekel a véleménye, mint a Puzséré. Nagyon szépen köszönjük.” – zárta a beszélgetést a Politikai Hobbista műsorvezetője.