Moszkva ezért csökkentette a németországi földgázexportot, ami "külső sokkhatásként" gázellátási zavart okoz.

A piac még képes a zavar kezelésére, az ellátás így biztosított, de "ha még nem is érezzük, gázválságban vagyunk

- mondta a miniszter, aláhúzva, hogy Oroszország "gazdasági támadást" indított Németország ellen.

Az ellátás folyamatossága és a nyár "hamis biztonságérzetbe ringathat", de ezt nem szabad hagyni, tudomásul kell venni, hogy a helyzet súlyos, és a tél az idén sem marad el, ezért takarékoskodni kell, hogy minél több gázt tárolhassanak el a fűtési szezonra - tette hozzá.

A földgáz szűkös erőforrássá vált, az árak pedig "már most is magasak, és fel kell készülnünk a további emelkedésre" - mondta Robert Habeck.

Hangsúlyozta, hogy az iparban már látszanak a takarékos felhasználás első eredményei, az ágazat földgázfogyasztása 8 százalékkal csökkent. Ehhez a több mint negyvenmillió németországi háztartás is jelentősen hozzájárulhat, egyedül a fűtés helyes beállításával 15 százalékos megtakarítás érhető el - mondta.

A kormány egy sor intézkedést tervez, a többi között beindítanak egy árverési rendszert, amelyben a felhasználásuk visszafogására hajlandó ipari fogyasztók pénzért cserébe csökkenthetik a fogyasztásukat, az így felszabaduló mennyiséget pedig a tározókba irányítják. Robert Habeck erről azt mondta, hogy az ipar "nagyon nyitott" az elképzelésre.

A riasztási fokozat kihirdetése az előfeltétel a kormány azon tervének megvalósításához, hogy a villamosenergia-ágazat gázfogyasztásának csökkentése érdekében újra beállítsanak az áramtermelésbe tartalékba helyezett széntüzelésű erőműveket.

Ezzel is azt akarják elérni, hogy maradjon minél több földgáz, amelyet el lehet tárolni a téli szezonra.

A riasztási fokozat kihirdetése azt is jelenti, hogy a kormány beindíthat egy úgynevezett árkiigazítási mechanizmust, vagyis megengedheti a szolgáltatóknak, hogy azonnal, a még hatályos tarifát felülírva érvényesítsék a fogyasztói árakban az utóbbi hetekben robbanásszerűen megemelkedett földgáz-beszerzési árakat.

Robert Habeck erről elmondta, hogy egyelőre nem élnek a lehetőséggel, de szükség lehet rá "az energiaellátás összeomlásának megakadályozásához". A rohamos drágulás ellensúlyozására első lépésként egy 15 milliárd eurós hitelkeretet nyitnak az ágazati szereplőknek - tette hozzá.

Az egységes, európai uniós szabályok alapján a földgázellátási válsághelyzet legfelső, harmadik fokozata a vészhelyzeti szint. Ezt akkor kell kihirdetni, ha a piaci szereplők már nem tudják önállóan kezelni az ellátási zavart. Ebben az esetben a piac helyett egy szövetségi hatóság, a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) veszi át az irányítást, azzal a feladattal, hogy biztosítsa a védett felhasználók ellátását.

Az alkancellár-gazdasági miniszter kiemelte:

a kormány azon dolgozik, hogy állami beavatkozás nélkül, piaci eszközökkel legyen biztosítható valamennyi felhasználó ellátása, a lakosságé és a vállalatoké, és remélik, hogy nem lesz szükség a vészhelyzeti szint kihirdetésére.

Ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy szükség lehet erre az intézkedésre - mondta Robert Habeck.

Németországban Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja előtt 55 százalék volt az orosz import aránya a földgázfelhasználásában. A szövetségi kormány igyekszik lazítani ezt a függőséget, legutóbbi, április végi adatai szerint az orosz földgáz arányát sikerült 35 százalékra csökkenteni a háború kezdete óta.

A Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat június közepén technikai fennakadásokra hivatkozva nagyjából 50 százalékkal csökkentette a Németországba szállított földgázmennyiséget. A Bundesnetzagentur adatai szerint a két országot közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken így alig 700 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szintre számítva. Ez a mennyiség a Gazprom korlátozása előtt még 1400 GWh felett volt.

Szintén jelentősen csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh-ra.

A hatóság legutóbbi, szerdai napi jelentése szerint az ellátási helyzet "feszített", de a piaci szereplők más forrásból tudják pótolni a kieső mennyiséget.

Bár "a kínálat csökkenése miatt a nagykereskedelmi árak érezhetően emelkedtek". A tározók feltöltése egyelőre zavartalanul folytatódik, a töltöttségi szint 58,3 százalékos, meghaladja a 2015, 2017, 2018 és 2021 azonos időszakában regisztrált értéket - közölte a Bundesnetzagentur.

(MTI/Hetek)