A pártelnök a műsorban egy 1991-es népszavazásra emlékeztetett, amelyen úgy döntöttek a mai Ukrajna létrejöttekor, hogy Kárpátalja kapjon önrendelkezési jogot, és azon belül is a beregszászi járás pedig magyar területi autonómia legyen. Ezt a politikus szerint a kijevi kormány egyszerűen nem tartja be, és azt is kiforgásolta, hogy ezt sem Orbán Viktor miniszterelnök, sem Szijjártó Péter külügyminiszter nem hozza szóba.

A Mi Hazánk elnöke elképzelhető forgatókönyvnek tartja azt, hogy Ukrajna a háborúban egyszerűen magára marad és életképtelenné válik. Ez alatt azt érti, hogy az országot jelenleg csak az Európai Unió és az Egyesült Államok tartja életben, viszont ha ezekben politikai változás megy végbe, például új elnök lesz az Egyesült Államokban, vagy Németországban a szélsőjobboldalinak mondott AfD nyert, akkor bizony a támogatások is elapadhatnak, és Ukrajna gyorsan elveszítheti a háborút. Toroczkai ebben az esetben gondolja úgy, hogy Kárpátalja mint autonóm terület kérhet olyan védhatalmi státuszt Magyarországtól, mint ahogy azt Dél-Tirol tette Ausztriával. A pártelnök szó szerint úgy fogalmazott, hogy még az is lehet, hogy ha nincs Ukrajna, akkor Kárpátalja egy napon népszavazás útján egyesül Magyarországgal, de ez szerinte még a jövő zenéje.

A műsorban Toroczkai azt is elmondta, hogy elképzelhető, hogy ha Ukrajna elveszíti a háborút, akkor Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kell majd Kárpátaljáról egyezkedni, de még nem tartunk itt – tette hozzá. Az ATV műsorvezetője megkérdezte a képviselőtől, hogy milyen jogon tudnánk igényt tartani a régióra, ha már csak 6-10 százalék a magyar lakosok aránya, de Toroczkai szerint a kárpátaljainak a véleménye nyomán ez lehetséges, persze csak békés úton. Mint emlékeztetett, 1991-ben sem volt magyar többség, mégis így szavaztak az emberek – arányait tekintve összesen a 80 százalékuk voksolt az önrendelkezés és a magyar területi autonómia mellett.

(ATV)