Az új márkanév a jelek szerint egy nagy anyavállalat alá pozícionálná be a Facebookot, mely így csupán egyike lesz a sok-sok terméknek, melyeket ez az anyavállalat felügyelne. Olyan „termékekről” van itt szó, mint az Instagram, a WhatsApp, vagy az Oculus, stb.
Ezzel a márkacserével kívánják tehát a jövőben kifejezni, hogy a Facebook immáron több szeretne lenni, mint egyszerű közösségi média.
Ugyanakkor nem a Facebook az első, nagy népszerűségnek örvendő techóriás, amely bővülésével párhuzamosan megváltoztatja cégnevét.
2015-ben például a Google teljes egészében átalakult egy Alphabet nevű holdingtársaság alatt, ezzel is jelezve, hogy a Google már nem csak egy internetes kereső, hanem valóságos konglomerátum, melyben önvezető autóktól kezdve és egészségtechnikai eszközökig bezárólag csaknem mindent gyártanak.
A Snapchat pedig még 2016-ban a Snap Inc.-re váltott át; és ugyanebben az évben kezdte magát „kameragyártó cégként” eladni, majd be is mutatta első, kamerával ellátott szemüveglencséjét.
Hasonló diverzifikációt kezdett el tehát végrehajtani a Facebook is, amikor belevágott a virtuális valósághoz használatos legújabb eszközök – például speciális AR (kiterjesztett valóság) szemüvegek, illetve az Oculus VR fejhallgatók – kifejlesztésébe és gyártásába. Ezzel is megvetve a metaverzum működtetésének technikai alapjait.
Zuckerberg korábban úgy írta le a metaverzumot, mint egyfajta „megtestesült internetet”, amiben inkább benne mozgunk, semmint hogy csak külső szemlélői lennénk. Lényegében a fizikai valóság, a kiterjesztett valóság (Augmented Reality), a virtuális valóság (Virtual Reality), valamint a kevert valóság (Mixed Reality) keverékeként fog elénk tárulni ez a futurisztikus kis világ. Korábban Zuckerberg úgy nyilatkozott, hogy mintegy öt évre lehet szükségük a metaverzum teljes egészének megvalósításához.
Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a Facebook bejelentette, hogy metaverzumot épít a virtuális valóság újabb dimenzióiban, és ebben – mint mondják, spirituális kísérletként – fontos szerepet fog kapni a vallásgyakorlás beterelése is a virtuális, a kevert, valamint a kiterjesztett valóság tereibe.
Újabban pedig arra készül a vállalat, hogy tízezer embert alkalmazzon metaverzumának kifejlesztésére az Európai Unióban. A virtuális világtól pedig azt várják, hogy új, kreatív, szociális és gazdasági lehetőségek tárházát nyitja majd meg.
De éppen a Facebook nagyravágyása és híresztelt profitéhsége az, ami miatt pár héttel ezelőtt újabb botrány tört ki Zuckerberg vállalata körül.
Egy korábbi Facebook-alkalmazott ugyanis azzal vádolta meg a vállalatot, hogy a közjó szolgálata és biztonságos működés helyett saját érdekeit és a profitot helyezi előtérbe. A 37 éves Frances Haugen rengeteg belső dokumentumot szivárogtatott ki, melyek a techóriást a Cambridge Analytica-botrány óta tapasztalt talán legsúlyosabb válságba sodorták.
(Verge/Hetek)