A finn statisztikai intézet adatai szerint sok más európai országhoz hasonlóan Finnországban is demográfiai válság tapasztalható. 2022-ben a finn nők átlagosan 1,32 gyermeknek adtak életet, ami a legalacsonyabb szám, amióta 1776-ban elkezdték mérni az országban a termékenységi rátát.
A 18. században még egy finn nőnek átlagosan öt gyereke volt, mára viszont sokan maximum egy gyermeket vállalnak. 2020-ban ugyan kicsit megugrott az újszülöttek száma a lezárások és a pandémia alatt, de a következő két évben visszacsökkent a termékenységi ráta 1,46-ról 1,32-re.
Az elmúlt néhány évben kismértékben nőtt a pároknál az első gyermekek vállalásának aránya, de a második és harmadik gyerekek száma lecsökkent.
A statisztikai adatok szerint a babák fele házasságon kívül születik meg, és ez a tendencia az elmúlt évtizedekben vált elterjedtebbé. A 1960-as években még 5 százalék alatti volt azoknak a gyerekeknek az aránya, akiknek a szüleik nem kötöttek házasságot, és 2022-ben ez az arány már 49 százalék volt.
A szülők gyermekvállalási életkora is sokkal inkább kitolódott: több gyermek született a 45-49 éves korosztályhoz tartozó pároknál, mint korábban.
Az egyik finnországi központú bank közgazdásza úgy értékelte az államban évek óta fennálló demográfiai válságot, hogy 2030-ra már csak 20 százalék körül lesz majd az iskoláskorú gyerekek aránya.
Az újonnan megalakult kormánynak megoldást kell találnia a válság kezelésére, különben még inkább lecsökkenhet hosszú távon az ország népessége.
(CNE News / Hetek)
- A jövő elkezdődött: teljesen átformálja világunkat a mesterséges intelligencia korlátlan térnyerése
- Ősi tévedés mérgez újra: miért nem hisz sok keresztény a bűn valóságában?
- "Gyerekkoromban nem kellettem senkinek" - interjú Zsiga Melinda kick-box bajnokkal
A Hetek friss lapszámát kérje az újságárusoknál, vagy rendelje meg az online hozzáférést!