Összetűzésekre is sor került a határon a rohamfelszerelésben felsorakozott lengyel rendőrök és a bevándorlók között. A tömegből néhányan úgy próbáltak bejutni Lengyelországba, hogy
átvágtak, illetve szétverték a határkerítést.
A rendőrség könnygázt vetett be a felgyülemlett tömeg visszaszorítására. Tegnap Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is ellátogatott az érintett határszakaszra, és az ott állomásozó lengyel csapatokat méltatta a helytállásukért.
Még hétfő este a bevándorlók sátrakat állítottak fel és tábortüzet gyújtottak fehérorosz földön, mindössze néhány méterre a lengyel határtól. Több ezren oszlottak szét közülük a két állam közti határvidéken, egészen kislétszámú csoportokban. Ők azóta is igyekeznek átjutni a határon, hogy onnét tovább haladhassanak nyugatra:
kialakult tehát egyfajta macska-egér játék a lengyel határt őrző hatóságok és a migránsok között.
Az elmúlt két hónapban a bevándorlók közül legalább nyolc ember vesztette életét a zord körülmények miatt.
A lengyel hatóságok eltökéltek abban, hogy továbbra is megakadályozzák az illegális határátlépést. Értesülések szerint a Lengyelországon áthaladni szándékozó migránsok jelentős része kifejezetten Németországba akar eljutni végcélként.
Lengyelország, az EU, de a NATO is egyöntetűen Fehéroroszországot hibáztatja, amiért az szándékosan idézte elő a mostani válságot a lengyel-fehérorosz határon. Lehetővé tette ugyanis a Közel-Keletről, valamint Afrikából az EU-ba tartó bevándorlóknak, hogy Minszkbe utazhassanak, onnan pedig a lengyel határhoz – méghozzá állami segítséggel. Járatokat biztosított ugyanis Minszk a migránsoknak.
Európai vezetők szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök ezzel a lépéssel az országa ellen bevezetett szankciókért, valamint az őt ért kritikákért próbál elégtételt venni.
Némely szakértő szerint arra akarja használni az elnök a jelenlegi helyzetet, hogy engedményeket csikarjon ki az EU-tól.
Lukasenka visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a bevándorlókat felhasználva „megtámadta” Lengyelországot, és úgy fogalmazott, hogy
ő nem egy „őrült”, aki konfliktust keres Európa közepén.
Mindeközben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nagyobb támogatást ígért Lengyelországnak, Litvániának és Lettországnak a határrendészet, illetve határvédelem ügyében. Úgy fogalmazott, hogy az EU meg fogja vizsgálni, hogy „miként szankcionálják az embercsempészetben aktív, harmadik országbeli légitársaságokat, akár feketelista vezetésén keresztül”.
A lengyel hatóságok keményen reagáltak a határt elözönlő tömeg érkezésére, rendkívüli állapotot hirdettek ki. Az újonnan elfogadott törvények pedig lehetővé tették, hogy a rendőrség figyelmen kívül hagyja a menedékkérelmeket, s
rövid időn belül visszairányítsák a bevándorlókat Fehéroroszországba.
Egyébként a lengyel kormány egy új határfalat kiépítését is jóváhagyta korábban, hogy segítségével biztosítani tudják a határvédelmet a migrációs nyomás közepette. A kormányzati tájékoztatás alapján csak ebben az évben mintegy 30 ezer határátlépési kísérlet történt, és ebből 17 ezerre októberben került sor.
A bevándorlók hétfőn felállított táborában sokan iraki kurdok voltak, akik beszámolók szerint vasárnap este indultak útnak a fehérorosz fővárosból, Minszkből.
Szíriából és Afganisztánból, valamint olyan afrikai országokból, mint Kamerun, vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság, szintén sokan választották a fehérorosz útvonalat Európába – ahelyett, hogy Törökországból vagy Észak-Afrikából próbáltak volna átjutni a nyugat-európai országok területére.
Lengyelország határozott választ adott a menekültválságra, és vezetői valószínűleg nem fogadják majd be a felgyülemlett menedékkérők ezreit – még akkor sem, ha a legtöbben Németországba szeretnének továbbutazni.
Közben az EU úgy tűnik, próbál egyensúlyozni a humanitárius szempontok, valamint a politikai megfontolások között, az amúgy sem felhőtlen Brüsszel-Varsó viszonyban.