Jonathon Van Maren, a Van Maren Show nevű podcast műsorvezetője afroamerikai életpárti aktivista vendégével, Ryan Bombergerrel arról beszélgetett, mi a probléma a mozgalommal, miért nem érdemes keresztényként a BLM célkitűzéseit támogatni.
Van Maren és Bomberger már beszélgetésük elején igyekeztek leszögezni: az, ami George Flyoddal történt, tragikus, egyértelmű igazságtalanság volt.
„Mindannyian éreztük az eset igazságtalanságát. A probléma az, hogy az ilyen eseményeket rögtön bevonják a politikába, hashtaget kapnak és egy olyan mozgalom részévé válnak, amelynek az állításaival én személyesen már nem tudok egyetérteni.”
- állította Bomberger.
„A Black Lives Matter három alapítója már megértette, hogy a megmozdulásuk nem csupán egy problémáról szól.” – folytatta a show visszatérő vendége. Véleménye szerint, mivel a rasszizmus minden ügyre valamilyen szinten hatással van, könnyű bármit az ilyen mozgalmak zászlója mögé tűzni. Ezért tudják támogatni az LMBTQ+ törekvéseit is, és gazdasági ügyekről beszélni. A szervezet pedig főként olyan célokért küzd, melyek a keresztény értékrenddel rendszerint szembe mennek.
„Sokan mondják, hogy csak a Black Lives Matter (a fekete életek fontosak) koncepciójával értenek egyet. Az a gond azonban, hogy egy elgondolás megszűnik, mikor elkezdenek az emberek annak érdekében cselekedni. Céllá válik, mozgalommá.”– mondta Bomberger.
Kérdésesnek tartja azt, hogy egy keresztény mennyire tud a tüntetéseken elhangzottakkal azonosulni.
„Szerintünk is be kéne zárni az összes börtönt, megszüntetni a rendőrséget? A BLM emellett foglal állást. Lehet, hogy egy jelenlevő nem gondolja úgy, hogy ő egy mozgalom része lenne, de a valóságban így van.”
Az Emmy-díjas szakember és író szerint a probléma gyökerét nem a bőrszínünk különbözősége, hanem a kultúránk jelenti. „Nem tudjuk meghozni a szükséges változtatásokat, ha a rasszizmus, a faji megkülönböztetés a kiindulópontunk.” A Black Lives Matter azonban meglátása szerint pont erre élezi ki a kérdést.
Az anyagilag meglehetősen jól támogatott szervezet célja az, hogy fekete bőrű személyeket helyezzen hatalmi pozícióba. „De ez önmagában nem egy bibliai cél.”- jelentette ki Bomberger.
„Nem Isten hozta létre a faji megkülönböztetést, az Apostolok Cselekedetei 17 azt írja, hogy az egész emberi nemzetséget egy vérből teremtette. A változáshoz először is tehát az kell, hogy ne a faji megkülönböztetés törött ablakán keresztül nézzük az eseményeket.”
Az író Frederick Douglass példáját hozta fel. Douglass, miután felszabadult a rabszolgaságból, dicsérte azokat a fehér embereket, testvéreit, akik érte küzdöttek, életüket adták. „Ha egy volt rabszolga hálás tud lenni valakiért, aki más bőrszínű, mint ő, és testvéreként tud tekinteni rá, miért ne tudnánk mi, 2020-ban hasonlóan tenni?”
A beszélgetés résztvevői többször igyekeztek felhívni a figyelmet arra, hogy míg a mondattal egyetértenek, a köré fonódott szervezet, a Black Lives Matter a saját maga által állított alapelvek miatt elfogadhatatlan.
„Országszerte gyülekezetek is térdet hajtanak egy olyan mozgalom előtt, amiről tudják, hogy nem helyes. Ez a nagy probléma, aminek katasztrofális következményei vannak.”
- állította Bomberger.
Az adás végéhez közeledve a 89. Zsoltár alapján vonták le a következtetést: „Ha nincs bennünk szeretet és igazság, nincs igazságosság. Beszéljünk a rasszizmusról. De a beszélgetésünk alapja legyen az Ige.” Bomberger azt javasolja a hívőknek, tájékozódjanak, és fontolják meg, mit mondanak. „Értsük meg a helyzetet és olyan beszélgetéseket kezdeményezzünk, amelyek teljességhez, megbocsátáshoz és változáshoz fognak vezetni.”