Ahogy arról korábban beszámoltunk, Päivi Räsänen a finn evangélikus egyház aktív tagjaként még 2019-ben vonta kérdőre a lutheránus egyházat az LMBTQ-rendezvénynek nyújtott támogatásával kapcsolatban. A volt belügyminiszternek emellett két másik ügyben is bíróság elé kellett állnia, egy 2004-ben készített írása (arról, hogy Isten az embert férfinak és nőnek teremtette) és egy „Mit gondolt Jézus a homoszexualitásról?” címmel 2018-ban adásba került talk showban elhangzott megjegyzései miatt.

A pert világszerte szorosan nyomon követik a keresztények, köztük Magyarországon is, ahol a második tárgyalás előtt egy nappal – február 13-án – civil kezdeményezésre szimpátiatüntetésre is sor került a Finn Nagykövetség előtt a Biblia, a szólás-, és a vallásszabadság védelmében. Az eredetileg 150-200 fősre tervezett demonstráción végül – a szervezők elmondása szerint – nagyjából 4000-en jelentek meg. 

A keresztény politikust végül elsőfokon felmentették, és a döntés után a Heteknek is nyilatkozott.

Az ügyész fellebbező döntésével kapcsolatban Päivi Räsänen sajtónyilatkozatot adott ki, melyben leszögezte, elképzelhető, hogy az ügy egészen a Legfelsőbb Bíróságig jut majd, lehetőséget adva arra, hogy precedenst teremtsenek a szólás- és vallásszabadság védelmében. A képviselőnő örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Biblia így továbbra is a közbeszéd és a figyelem középpontjában marad Finnországban és nemzetközi szinten egyaránt. 

"Készen állok megvédeni a szólás- és vallásszabadságot minden lehetséges bíróságon, és egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig"

- szögezte le.

A jogi eljárás , a nyomozás és kihallgatások már közel három éve tartanak, és most úgy tűnik, még évekig el fognak húzódni.

"Számomra az volt a legnehezebb, hogy az ügyész kijelentéseimmel kapcsolatos hamis vádjait végighalgassam.

Jobb lett volna, ha valóban ragaszkodott volna ahhoz, amit mondtam, ahelyett, hogy továbbra is hamis állításokat és állításokat terjesztene a bíróságok elé" - tette hozzá a politikus.

A Kerületi Bíróság ítélete kimondta, hogy az ügyész Päivi Räsänen felhozott számos állítás nem helytálló. 

"A jelen fellebbezésben azonban az továbbra is ugyanazokat a hamis, pontatlan és valótlan állításokat állítja fel ellenem, teljes egészében az általam elmondottak saját értelmezése alapján...

Az ügyész a fellebbezésben azt állítja, hogy a 2004-es kiadványában azt állította, hogy „minden homoszexuális alsóbbrendűnek tekintendő", ezt azonban saját bevallása szerint a finn képviselőnő soha nem mondta, és nem is vallotta sem a múltban, sem pedig most. 

Ellenkezőleg, a kiadványban világossá tette, hogy „A keresztény felfogás szerint szexuális irányultságra való tekintet nélkül mindenki egyenlő és egyenlő értékű”. Illetve azt is, hogy

„alaptörvényeink teljesen jogosan tiltják az emberekkel szembeni diszkriminációt, többek között szexuális hajlamon alapuló megkülönböztetést, de nem várják el az anomális kapcsolatok házassági státuszba emelését”.

A Kerületi Bíróság azt is megállapította, hogy az ügyész más valótlanul állította, hogy Räsänen szerint a homoszexuálisok "hajlamosak a gyermekek szexuális zaklatására, és genetikailag degeneráltak, vagy, hogy Isten nem teremtette őket egyenlőnek". A politikus határozottan tagadta, hogy ilyet mondott volna, és aláhúzta, hogy nem is gondolkodik így.

A képviselőnő arra is kitért sajtónyilatkozatában, hogy az ügyész szándékosan félreértelmezte és manipulálta a teológiai fogalmakkal kapcsolatos kijelentéseit, azzal érvelve, hogy a tweetében szereplő „bűn és szégyen” bibliai fogalmak alsóbbrendűként kezelnek bizonyos embereket.

"Ha a bűnről beszélünk, azzal nem rágalmazunk senkit, hanem Isten előtti helyzetünkről beszélünk.

Ha a Biblia bűnről szóló tanítását törvénytelenné tennék, akkor a kereszténység alapvető üzenete a kegyelemről, Jézus áldozati haláláról, amellyel megbocsátotta a bűneink, kiüresedne."

A jogelvek és az Alkotmány értelmében csak olyan cselekményért szabhat ki büntetőjogi büntetést, amelyet a törvény bűncselekménynek minősít. Päivi Räsänen továbbra is bízik abban, hogy a bírói testület az igazságra alapozza döntéseit, ellentétben az ügyész megközelítésével. Bízik a győzelemben, és arra biztat másokat, hogy éljenek a szólásszabadsághoz és a vallásszabadsághoz fűződő alapvető jogukkal.