Január elején a Reddit közösségi platformon elkezdődött szerveződni egy csoport, azzal a céllal, hogy elkezdik felvásárolni a járvány miatt bajba került kis cégek részvényeit.
Az egyik ilyen cég a GameStop nevű videójátékbolt-hálózat, ami kénytelen volt a legtöbb boltját bezárni, elbocsátotta az alkalmazottak nagy részét is. A cég részvényeinek a tőzsdei árfolyama folyamatosan csökkent, amit tovább erősített, hogy a Wall Street-i brókercégek elkezdtek arra játszani, hogy a részvények tovább fognak zuhanni (ezt nevezik „shortolás”-nak).
A tőzsdei kereskedés ma már népszerű weboldalakon és alkalmazásokon keresztül mindenki számára elérhető, nem kell brókereket és befektetési cégeket igénybe venni, de a kisbefektetők egyénileg ezeken keresztül nem tudnak befolyást gyakorolni az árfolyamokra. Ezért nem jelentenek kockázatot a nagyhalaknak.
Kivéve, ha az egyéni befektetők elkezdenek egységesen cselekedni.
Most pontosan ez történt: a csoportba szerveződő amatőr kisbefektetők, akik épp ellenkezőleg, a részvényárak növekedésére kezdtek el tömegesen játszani. Mivel ez a mozgalom „radar alatt”, a pénzvilágtól távol, a közösségi médiatérben kezdődött, a nagy tőzsdealapok brókerei nem figyeltek fel rá. Csak azt látták, hogy a csődközeli GameStop részvényárai elindulnak felfelé, naponta először 10-20%-kal növekedtek, majd – miután egyre többen kapcsolódtak be a Redditen a felvásárlási csoportba – hólabda-szerűen egyre meredekebben.
A január 7-én 18 dolláros árfolyam január 27-ére 347 dollárra (!) nőtt, ami 20 nap alatt 1900%-os növekedés.
Az irreális árrobbanás (aminek gazdasági alapja természetesen nem volt, a videójátékboltoknak nem lett több vevője, bár az ingyen reklámot köszönettel vették) hatalmas veszteségeket okozott a bukásra játszó nagy tőzsdealapoknál, akik arra végkép nem számítottak, hogy ilyen elképesztő „ralli” (robbanásszerű árnövekedés) indul be.
Mivel először semmi reális alapja nem látszott az emelkedésnek, inkább kivártak, hogy korrigál a piac, de ez nem történt meg, épp ellenkezőleg.
Több mint egy hét kellett, hogy kiderüljön, mi mozgatja az árfolyamokat, de addigra már késő volt: a nagyhalak brutális (több milliárd dolláros) veszteségeket szenvedtek el. A pánikba esett brókerek maguk is elkezdtek GameStop részvényeket vásárolni, hogy valamit visszahozzanak a bukásból, ami természetesen még tovább hajtotta az árfolyamot.
A spirál megállíthatatlannak látszott, egészen addig, míg a Wall Street befolyásos szereplőinek a nyomására január végén felfüggesztették a GameStop részvények digitális kereskedését.
Ez persze durva piacellenes beavatkozás volt, ami ellentétes a tőzsdei semlegesség elvével, miszerint csak a kereslet-kínálat szabályozza a részvényárfolyamokat. Viszont megtörte a lendületet, és a GameStop részvények bezuhantak 100 dollár alá. (Az aktuális árfolyamot itt lehet nyomon követni.) Ez persze még mindig az egy hónappal korábbi ár többszöröse,
de úgy tűnik, a forradalom első rohama a Bastille-t azért nem tudta bevenni.
A hasonlat nem légből kapott: az amerikai média a jelenséget a francia forradalomhoz és a Bastille ostromához hasonlította, mondván a nincstelen kisemberek összefogtak, és megostromolták az elkényelmesedett Wall Streetet. Meglehet, a csalódott Trump-tábor egy része is benne van a történetben, csakúgy, mint az antikapitalista baloldal, akik szintén szívesen tesznek be a Wall Street urainak.
Bár a közvetlen veszély elhárulni látszik, a pénzvilágban azért meglehetős az aggodalom, mert ez az új módszer, a közösségi média és a tőzsde egybekapcsolása bármilyen részvénynél megismételhető, ami teljesen irreálissá teheti a kereskedést. Bármiből lehet sztárrészvény, főleg, ha milliárdosok is kisembernek álcázva magukat beszállnak a játékba. A tét nagy, ezért a Fehér Ház és a kongresszus is figyelemmel kíséri az ügyet.
Az utóbbi idők legnagyobb befektetési botrányáról, ami "mintha csak egy hollywoodi forgatókönyvből lépett volna elő." bővebben is olvashat a Hetek legújabb számában.