Az Eurostat minden hónapban közzéteszi a többlethalálozási mutatókat, ám a tavaly decemberi adatok egészen meghökkentő trendet mutatnak. E szerint a 2016-2019-es időszakhoz viszonyítva

Európában átlagosan 19 százalékkal haltak meg többen.

A novemberi adatok 8 százalékos növekedést mutattak. 

A legmagasabb értéket Németországban mérték (37%), ezt követi Ausztria (27%), Szlovénia (2%), Írország és Franciaország (25%), míg például Magyarországon csak 2.8 százalék volt ez az arány.

A Mandinernek nyilatkozó kutatóorvos, Kiss Zoltán szerint továbbgörgetett halandóság állhat a meglepő mutatók hátterében. A téma már csak azért is érdekes, mert sokáig komoly kritika érte a magyar döntéshozókat a magyarországi többlethalálozással és magas halandósággal kapcsolatban. Most viszont az látszik, hogy bár a sok korlátozással és védőintézkedéssel sok rendkívül idős és beteg ember életét sikerült megmenteni (például az influenzajárványtól is),

most ugyanennek a rétegnek viszont magas halálozási rizikóval kellett szembenéznie a szokásos téli felsőlégúti betegségekkel.

"Talán azt is mutathatja, hogy a halálozás végül nehezen elkerülhető egy magasabb halálozási rizikóval rendelkező krónikus betegnek, talán csak elodázni lehet." - fogalmazott a Pécsi Tudományegyetem kutatóorvosa.

Lényegében tehát Közép-Európában ez a társadalmi csoport a Covid-járvány idején elhunyt, de Nyugat-Európában most jelenik meg a halálozási mutatókban. 

(Mandiner)