Hiába próbálják meg sokan egyszerű ártalmatlan mesekönyvnek beállítani az LMBTQ karaktereket tartalmazó kisgyermekeknek szánt kiadványt, valójában az óvodáknak és alsótagozatoknak szánt foglalkozástervek leplezik le, hogyan próbálják meg átnevelni a legkisebbeket is.
A Meseország mindenkié című könyvhöz szánt foglalkozásterv a mai napig elérhető a Labrisz kiadó honlapján, a tervet az Emberi Jogi Nevelők Hálózatának (EJHA) tagjai, Botzeim György, Lőrincz Noémi és Sztanka Mónika készítették.
A munkafüzet első feldolgozandó meséje Molnár Krisztina Rita Rubinpiros madár című meséje, amelyet 4. osztályosoknak szántak. A történethez kapcsolódó egy feladatban a gyermekeknek az egymás hátára rajzolt karakterekről kell egy-egy jellemzőt mondaniuk. Pár perccel később a viselőjének a hallottak alapján kell kitalálnia, hogy mi is van a hátára ragasztva. Lehet például egy fiúsnak öltözött lány, vagy lányosnak öltözött fiú - derül ki a felsorolásból.
"Mi lenne, ha fordítva alakult volna a mese: a mesehős egy hős férfi, aki nővé akar változni?"
- írják a javaslatot a "fordított világ" névre hallgató feladatban, amelyben a gyermekeknek az ellenkező nembe kellene bújniuk, és úgy "eljátszaniuk a gondolattal, hogyan változna meg az életük."
Az egyik meséhez mellékelt forrás konkrétan a Soros-alapítvány által kiadott Emberi jogok egyetemes nyilatkozata gyerekeknek című kiadvány.
A Gimesi Dóra Óriásölő Margaret című meséjéhez szánt 60 perces foglalkozás célja kifejezetten az "általános nemi szerepek felcserélődésének elfogadása". Ebben vitára bocsátják azt, hogy miért várják el a gyerekektől azt, hogy a fiúk fiús dolgokat, a lányok pedig csak lányos dolgokat csináljanak. Fel is vetik a kérdést a gyerekeknek: csináltak-e már olyan ellenkező nemhez köthető dolgot, amikről a szülők azt mondták, hogy ne csinálják?
A foglalkozás zárófeladata az, hogy a gyermekek rajzolják le a saját "démonjaikat", azokat a dolgokat, amiktől félnek és tartanak.
A mesekönyv egyik sokat idézett története az elrabolt királykisasszonyról szól, Pengő Edit szerzeménye. Az alsótagozatosoknak szánt foglalkozáson a gyermekeknek meg kell interjúvolniuk a főszereplő lányt olyan példakérdésekkel: hogy
"Miért hordasz fiús ruhákat? Miért nem akarsz összeházasodni senkivel?"
De lehet kérdéseket szegezni a sárkányhoz is, hogy miért segített a főhősnek megszökni a saját szüleitől...
A meséhez kötött második feladatban olyan szülők szájából származó állítások ellen kell érvelni, hogy: "egy fiú nem csinálhat lányos dolgokat", "egy lánynak ne legyen rövid haja", "egy fiú ne játsszon babával".
A tanóra egyik kiemelt célja itt a gyermekek saját jogaikkal történő megismertetése. Így merülhet fel például olyan kérdés, hogy "ha nem szeretnél ezentúl hús enni (nem akarod, hogy állatok haljanak meg emiatt), kötelezhetnek-e a szüleid, hogy elfogyaszd?"
A munkafüzet utolsó meséje Csehy Zoltán Házasodik a herceg című műve, aminek a feladatait akár másodikos gyermekeknek is javasolják. A történet alapvető lényege, hogy a herceg a királylányok helyett egy másik herceggel házasodik össze.
A feladat szerint az osztály elé ki kell állnia egy gyermeknek, akinek az ellenkező nem mozdulatait kell utánoznia, majd el kell mondania, hogy a "fiúk a lányos, a lányk a fiús mozdulatokat is kellemesnek éreztek-e".
A foglalkozástervet készítők arra bátorítják a pedagógusokat, hogy beszélgessenek a gyermekekkel arról is, hogy ők milyen embert válasszanak életük párjaként - egy homoszexuális esküvőről szóló mese kapcsán. A gyermekek utolsó történethez kötött feladata pedig az, hogy készítsék el az érintett melegesküvő reklámfilmjét, szlogenjét, hirdetését.
(Érdekesség, hogy a tanfüzet egy frissített verziójának alcímében már nem hangsúlyozzák, hogy az óvoda és alsótagozatos pedagógusoknak szól, csupán általánosságban pedagógusoknak címzik a füzetet.)
A Labrisz oldalán elérhető munkafüzetek tartalmából világosan látszik, hogy az ominózus mesekönyvvel az alkotóknak az a kiemelt céljuk, hogy már az óvodákban és alsó tagozatban megismertessék a legkisebbekkel a genderideológia alapvető téziseit.
A Hetek az aktuális lapszámaiban itt, itt és itt is írt a mesekönyv hátteréről, annak propagandisztikus üzenetéről. A cikkeket előfizetést követően online teljes terjedelmében is elolvashatja.