A megkérdezettek közül sokan úgy vélik, hogy nincs jövőjük, és a kormányok nem tudják megfelelően kezelni a kialakult helyzetet. A kutatók szerint a fiatalokat összezavarja az, hogy a kormányok sokszor elmulasztanak cselekedni.
Meglátásuk szerint az éghajlatváltozás miatti krónikus stressz növeli a mentális és fizikai problémák kockázatát. Ha pedig a súlyos időjárási események még inkább súlyosbodnak, a mentális egészségre gyakorolt hatások sem maradnak el.
🚨BREAKING: Today we launch the largest global study of #ClimateAnxiety in children and young people - linking psychological distress to Government inaction. The findings are alarming:
— Avaaz (@Avaaz) September 14, 2021
Of the 10,000 young people surveyed, 75% felt the future was frightening #WeFeelThisToo pic.twitter.com/QIauqwybRo
A jelentés szerint a fiatalokat különösen érinti az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó félelem, mivel ők még lelkileg, társadalmilag, illetve fizikailag is érésben, fejlődésben vannak. A megkérdezett fiatalok közel 60 százaléka válaszolta azt, hogy nagyon vagy rendkívül aggódik ezen probléma miatt. Több mint 45 százalék véli úgy, hogy az éghajlattal kapcsolatos érzéseik kihatással vannak mindennapi életükre.
Háromnegyedük pedig azt válaszolta, hogy a jövőt ijesztőnek látják.
Több mint a résztvevők fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy az emberiség halálra van ítélve. Kétharmaduk számolt be arról, hogy szomorúságot, félelmet éreznek, és szoronganak. Sokan ugyanakkor haragot, kétségbeesést, bánatot és szégyent éreznek – valamint reményt is.
A Bath University munkatársa, Caroline Hickman vezető kutató szerint „a kutatás rámutat arra, hogy az ökoszorongás nem csupán a környezet pusztítása miatt van, hanem elválaszthatatlanul összekapcsolódik a klímaváltozást illető kormányzati mulasztásokkal is. A fiatalok úgy érzik, magukra hagyták és elárulták őket a kormányok.”
„Nem csak azt térképeztük fel, hogyan éreznek, hanem a véleményüket is.
Tízből négyen bizonytalanok a gyermekvállalással kapcsolatosan.
A kormányoknak hallgatniuk kellene a tudományra, és nem pedig a szorongó fiatalokat patológizálni.” – tette hozzá.
A kutatást egyébként az Avaaz kampány- és kutatócsoport finanszírozta.
A felmérést a Kantar adatelemző cég végezte az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Portugáliában, Brazíliában, Indiában, a Fülöp -szigeteken és Nigériában.
A következő állításokról kérték ki a fiatalok véleményét:
A kutatókat megdöbbentette a szorongás mértéke.
Egy fiatal például így nyilatkozott:
"Nem akarok meghalni, de nem akarok olyan világban élni, amely nem törődik a gyerekekkel és az állatokkal."
(BBC/Hetek)