A BLM mozgalmat felületesen ismerők úgy vélhetik, hogy a tüntetők csak a rasszizmust szeretnék visszaszorítani, azonban követeléseik mélyebb tanulmányozásából egyértelműen kiderül, annál sokkal többet szeretnének. Reformjaik átfogóak és a társadalom több területét is érintik, nem pusztán a rendvédelmet.

Rendőrség átalakítása

Mivel a BLM egy decentralizált hálózat, minden lokális szervezetnek más-más követelései vannak, de általánosságok is megfigyelhetőek. Azt is fontos kiemelni, hogy gyakran a szélsőbaloldali Antifa a BLM-mel együtt tevékenykedik. Ha nem is működnek együtt, de egyfajta szimbiózis mindenféleképpen kialakult közöttük: az Antifa kihasználja a tüntetések által vonzott tömegeket, a BLM pedig megtűri az ultraliberális csoportot, hogy követeléseik enyhébbnek, elfogadhatóbbnak tűnjenek.

Talán a legismertebb követelésük a rendőrség átalakítása, amit rögtön kétféleképpen képzelnek el. Hivatalosan a rendőrség költségvetését szeretnék csökkenteni, azonban a tüntetéseken gyakorta lehet hallani, hogy teljesen fel szeretnék számolni a végrehajtó hatalomnak ezt az ágát. Egy másik, szintén népszerű igényük, hogy a rendőrségnek minden katonai eszközt vissza kellene szolgáltatnia és a jövőben sem fogadhatnának el ilyet (a hadsereg által leselejtezett eszközöket ugyanis a rendőrség kapja meg egy szövetségi program keretében). 

A George Floyd halálát okozó fojtófogás betiltásán felül szeretnék megvonni a rendőröktől a minősített jogi immunitást is (ez korlátozza a polgári úton történő beperlésüket Amerikában – néhány kivételtől eltekintve). Minden körülmények között kamerával szerelnék fel a rendfenntartókat és nyilvánossá tennék a fegyelmi eljárásban résztvevő tiszteket. Mi több, az iskolai és egyetemi őrséget is felszámolnák, annak ellenére, hogy az elmúlt években jónéhány lövöldözés történt az oktatási intézményekben.

A rendőrségtől elvont összegeket állításuk szerint nemes célokra fordítanák. Így, többek között a hajléktalanok támogatására, a kisebbségek felzárkóztatására vagy a parkok felújítására. Viszont az ifjúsági börtönöket és az azt megelőző procedúrát is fel szeretnék számolni, hogy a fiatalok egyáltalán ne kerüljenek börtönbe. Sőt, minden elítélt számára szeretnék biztosítani a szavazási lehetőséget.

Megvalósult követelések

Az amerikai rendőrségről annyit tudni kell, hogy általában a tagállamok, illetve a városok lokálisan szabályozzák, de szövetségi finanszírozást is kapnak. A megmozdult embertömegtől és népharagtól tartva több város - és tagállami vezető sem volt rest reformokat bevezetni. Ezek a fojtófogás betiltásán túl többségében olyan intézkedéseket tartalmaznak, mint a kötelező testkamerák viselése, illetve a kihágások szigorúbb kivizsgálása, és a minősített jogi immunitást is eltörölték több helyen. Néhány városban, azonban messzebb is mentek.

Minneapolisban történt George Floyd halálesete, emiatt ott komoly intézkedésekre lehetett számítani. A városvezetés úgy döntött, hogy átfogó reformok helyett inkább teljesen megszünteti a rendőrséget és egy „Közösségi biztonsági és erőszakmegelőzési osztályt” hoz létre. Ez lehetőséget teremt, hogy az egész igazságszolgáltatást újratervezzék, de ennek sikerességében még a helyiek is kételkednek. Itt érdemes megjegyezni, hogy Minneapolisban Floyd halálát követő 50 napban 32 gyilkosság és több mint 100 lövöldözés történt, ami sokkal több mint a korábbi évek azonos időszakában.

A múlt héten beszámoltunk a kitartó portlandi tüntetések hátteréről, melyeknek meg is lett az eredménye: 15 millió dollárt elvontak a rendőrségtől, de más intézkedéseket is bevezettek. Egymillió dolláros alapot hoztak létre az afroamerikai fiatalok megsegítésért, amit szintén fiatalok kezelnek. 62 millió dollárt különítettek el, hogy a vírus hatásai miatt az „érintettebb” afroamerikai közösséget segítsék. Egy tervezet szerint pedig a rendőrség költségvetésének 5 százalékát egy a közösség tagjaiból álló bizottságnak adnák, ami kivizsgálhatná a rendőri túlkapásokat és adott esetben fel is menthetne bárkit a szolgálatból.

A demokraták által irányított városok is hasonló intézkedéseket vezettek be. New Yorkban egymilliárd dollárt vontak el a rendőrségtől és a szervezetnek egy új tervvel kell előállnia, hogy „modernizálódjon”, amiben ki kell kérniük a közösség véleményét is. Ehhez vannak kötve a további finanszírozások. 

Los Angelesben a beígért 120 millió dolláros költségvetésnövelés helyett 150 millió dollárt vontak el a rendőrségtől. Seattleben (ahol egy hat háztömbnyi területen autonóm zónát alakítottak ki a tüntetők) egy olyan tervezetet nyújtottak be képviselők,

amiben 2021-től felszámolnák a rendőrséget és helyette egy „gendersemleges”, „anti-rasszista” szervezetet hoznának létre.

Chicagóban egy – vitatott – lövöldözésben egy ember megsérült, amivel párhuzamosan a közösségi médiában dezinformációs kampány zajlott a rendőrök ellen, azt állítva, hogy egy 15 éves fiút lelőttek. Ez vezetett, ahhoz, hogy a napokban Chicago belvároságban több fosztogatás és összecsapás történt. A hatóságok így arra kényszerültek, hogy a hidakat este 8-tól reggel 6-ig felemeljék, ezzel lezárva a belvárosba vezető utakat.

A rendőrség szövetségi szintű megreformálásán a Demokrata Párt is dolgozik. Nancy Pelosi, a Képviselőház vezetője és a demokraták progresszív szárnyához sorolható Alexandria Ocasio-Cortez egy olyan törvényjavaslatot készít, amely nemzeti szinten limitálná a jogi immunitást, illetve a jogi feltételeken is lazítanának,

hogy könnyebben lehessen beperelni a rendőröket.

Egy nemzeti fegyelmetlenségi nyilvántartást is bevezetnének, illetve csökkentenék a katonai eszközöket a rendőrségnél. De magát a rendőrség megreformálását tagállami és lokális szintre hagynák (mivel a főbb városokban demokraták vannak többségben, és könnyebben át tudják vinni a reformokat, mint a Kongresszusban).

Mit gondolnak minderről az amerikaiak?

A Gallup Intézet által júliusban, mintegy 36 ezer fő bevonásával készített közvéleménykutatásban az amerikaiak 58 százaléka mondta azt, hogy nagyobb reformok szükségesek és szinte mindenki egyetértett abban, hogy olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a rendőrök túlkapásait könnyebben elszámoltathatóvá tegyék.

A lakosság 47 százaléka szerint vissza kellene vágni a rendőrség költségvetését és az összegeket szociális programokba fektetni. Ezt az afroamerikai közösség körében mintegy 70 százalék támogatja, az ázsiaiak körében pedig 80 százalék. Az ötletet a demokraták 78 százaléka osztja, szemben a republikánusok 5 százalékával.

Ugyanakkor a rendőrség teljes felszámolását mindössze 15 százalék támogatja, még a demokraták közül is csak 27 százalék. A közvéleménykutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok (18-34 év közöttiek) várják el a legnagyobb reformokat. Náluk volt a legmagasabb a rendőri költségvetés visszavágásának aránya (70 százalék), és a rendőrség teljes felszámolását is ők támogatták a leginkább (33 százalék).

Sokak szerint a rendőrség költségvetésének csökkentése végső soron ahhoz vezet, hogy kevesebb rendőr lesz az utcákon.

Így a jövőben a lakosság rákényszerülhet arra, hogy saját magát védje meg, mert a rendőrök csak a nagyobb bűncselekmények esetében tudnak majd eljárni. A fegyvereladások is azt támasztják alá, hogy az amerikaiak erre készülnek. A fegyverkereskedők 2020 első felében megduplázódott forgalmat jelentettek 2019 azonos időszakához képest. Ebben a periódusban rekordszámú, 2,5 millió lakos vette meg az első lőfegyverét.