Egyébként év elejétől rekord magas volt a házasságkötések száma, ugyanis idén januárban 97 százalékkal, februárban 140, márciusban 77 százalékkal többen léptek frigyre egymással, mint tavaly ugyanezekben a hónapokban. Áprilisban a növekedés már „csak” 8,8 százalékos volt – minden bizonnyal a kijárási korlátozások és a tömegrendezvények elnapolása miatt. Az elhalasztott esküvőkre várhatóan a közeljövőben, nyár végén sor fog kerülni.

Összességében véve az idei év első negyedévben, azaz 2020. január-április között összesen 16 190 házasságkötés történt, ami 6485-tel több – azaz több mint másfélszer annyi –, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

A házasodási kedv idei további növekedése azért is figyelemre méltó, mivel a házasságkötések száma már tavaly is rekordot döntött. 2019-ben 65 300 pár fogadott örök hűséget egymásnak, míg 2018-ban 50 828. A házasságkötések számában a 2010-es év jelentette a trendfordulót, hiszen a 70’-es évek közepétől 2010-ig az évi 100 ezres nagyságrendről évi 35 500-ra esett vissza a házasságkötések száma, ám az elmúlt tíz évben folyamatosan növekvő a trend. Ami pedig a tavalyi kiugró értéket illeti: 30 éve nem kötöttek annyian házasságot, mint az elmúlt évben, s a növekedés többségét az először házasodók adják. 

A demográfusok a házasodás kedv növekedését a 2008-as pénzügyi válságot követő gazdasági konszolidációval, illetve a házassághoz kötött kedvezmények bevezetésével (csok, házasok adókedvezménye stb.) magyarázták. A házasságkötési kedv növekedése leginkább Kelet-Magyarországon, illetve Észak- és Dél-Dunántúlon jellemző.

A házasságkötések számának növekedése Európa-szerte megfigyelhető volt a válság után, különösen a közép-kelet-európai régióban, ahol számos országban az európai átlag felett van a házasodási arányszám (ezer emberre jutó házasságkötés). A Balti államok, Románia és Ciprus például európai viszonylatban is élen járnak, míg Szlovénia sereghajtó e téren, hazánk pedig az erős középmezőnyben van.

Magyarországon idén az élveszületések száma is emelkedett: az első negyedévben 29 280 gyermek jött világra, 1522-vel (5,5%-kal) több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A születések száma az elmúlt évtizedben került történelmi mélypontra: 2011-ben esett először az évi 90 ezres lélektani határ alá, majd a válságot követő években, 2014-2017 között kissé meghaladta azt, s az elmúlt két évben ismét alatta volt. Nem mellékesen a teljes termékenységi arányszám (egy szülőképes korú nőre jutó átlagos gyerekszám) értéke 2016 óta 1,49, ami azt mutatja, hogy a gyermekvállalási kedv nem lanyhul, a születésszám csökkenését kizárólag a szülőképes korú nők számának jelentős csökkenése okozza.

A demográfusok szerint a házasságkötések robbanásszerű növekedése azért is reményteljes folyamat, mert a gyermekvállalás jövőbeni növekedését vetíti előre. A gyermekek többsége ugyanis mindmáig házasságból születik: 2019-ben az újszülöttek 61 százalékának voltak házasok a szülei. Ez jelentős változás a 2015-ös negatív „csúcshoz” képest, amikor a házasságon kívüli születések aránya 48 százalékos volt, ám azóta folyamatos csökken ez az érték. Örvendetes tény továbbá, hogy egyidejűleg az abortuszok számának több évtizedes csökkenése is folytatódik: tavaly 25 800 beavatkozásra került sor, 1100-zal kevesebbre, mint 2018-ban.