Mint arról beszámoltunk Vlagyimir Putyin egy moszkvai rendezvényen részletesen beszélt arról, milyen változások történnek szerinte a világban, és milyen új világrend alakulhat ki a háború után.

„A következő évtized lesz a legfontosabb a világpolitikában a második világháború vége óta. A Nyugat osztatlan uralmának történelmi időszaka a világ ügyeiben a végéhez közeledik. Az egypólusú világ kezd a múlté lenni. Történelmi határon állunk. A második világháború vége óta valószínűleg a legveszélyesebb, legkiszámíthatatlanabb és egyben legfontosabb évtized áll előttünk”

– mondta az orosz elnök.

Robert C. Castel szerint, ha a világrend olyan normák, szabályok és nemzetközi egyezmények összessége, amelyeket a világrendben résztvevő összes játékos elfogad, akkor a hegemon hatalomnak, jelen pillanatban az Egyesült Államoknak nincs szüksége arra, hogy minden konfliktust katonai erővel kezdjen. „Ezek a normák menedzselni tudták ezt a rendszert erőszak alkalmazása nélkül is. A történelemben azonban ezek a világrendek egy idő után szétesnek, emiatt a világ egy káoszba zuhan, majd ebből a káoszból kiemelkedik egy újabb világrend.”

Az izraeli biztonságpolitikai szakértő azonban úgy gondolja, hogy a most kialakuló vákuumot végső soron újra az Egyesült Államok fogja kitölteni. „Azért hullott szét ez a világrend, mert az amerikaiaknak már nem volt szüksége rá. Amikor a Szovjetunió szétesett, elvesztette a legitimitását. Amerikának már nem volt rá szüksége, de elterelte a figyelmüket a szeptember 11-ei merénylet, és nem vették észre, hogy a geopolitikai realitások megváltoztak. Fel kellett emelkedni az egykori szovjetekéhez hasonló új fenyegetésnek ahhoz, hogy Amerika visszatérjen, mert ameddig nem lesz egy ekkora fenyegetés, addig Amerikával azzal fogja elpazarolni az idejét, hogy mi a férfi, meg mi a nő, meg ezekkel a szobordöntögetésekkel, és azzal, hogy fölgyújtják a belvárosaikat. Addig ezekkel a nagyúri hobbikkal fogják eltölteni az idejüket, és nem a világ dolgaival.”

Az interjú további témái:

• Gyengült a nyugat a háború nyomán vagy egységesebb lett? Fel kell adni a globalizáció céljait? Milyen törésvonalak vannak a nyugaton belül? kapnak-e esélyt még a szuverén politikára a nemzetek vagy mindent elnyel a föderáció?
• A Nyugat "veszélyes, véres és piszkos játékot" játszik Ukrajnában, az ottani konfliktust pedig globális dominanciája fenntartására próbálja meg felhasználni. – állítja Putyin.
• Milyen következményekkel jár az, hogy demokratikus felhatalmazás, és ellenőrzés nélküli szereplők döntenek nemzetek felett vagy között?
• Milyen fordulat kényszerítheti ki a béketárgyalást? Kik lehetnek ebben kezdeményezők?
• Milyen társadalmi diktátumokra gondol Putyin, amit nem akar elfogadni? Milyen kulturális behatolástól tart?

"Oroszország nem ellenség, és nem voltak rossz szándékai sem az európai országokkal, sem az Egyesült Államokkal szemben"

– mondta Putyin, hozzátéve, hogy Oroszországnak ezekben az országokban vannak barátai, akikkel együtt akar működni.

Oroszországnak jószándékú barátai vannak Európában vagy inkább „fizetett ágensei”, akik a „Kreml propagandistái”, ahogy ezt a sajtóban emlegetik?

Mennyit ér a ma nemzetközi jog, tudja-e ez szabályozni a világot?

Mennyire sikeres az orosz próbálkozás a dollár alapú elszámolási rendszer felváltására? A szankciók hogyan befolyásolják ezt, gyorsítják vagy inkább akadályozzák?

Putyin szerint „történelmi tény”, hogy az orosz és az ukrán egy nép, és hogy a jelenlegi Ukrajna mesterséges államalakulat, amelyet Sztálin orosz, lengyel, magyar és román területek hozzáadásával hozott létre.

Ez azt jelenti, hogy Putyin célja Ukrajna feldarabolása? Tényleg lehet célja, hogy Kárpátalját visszaadja Magyarországnak például?