A vita során Rutte a következő kérdést tette fel:
„Lehetne kormányközi megállapodáson keresztül büdzsét készíteni, vagy Magyarország és Lengyelország mentes EU-t alapítani?”
Tom Theuns az EUobserveren közzé tett írásában arról értekezik, hogy a vita egyáltalán nem a közegészségügyi krízisről szólt, hanem a jogállamiságról, és "a demokratikus államokból felépülő Európai Unió jövője a tét".
Magyarországon az Orbán-kormányt a független média feldarabolásával, a menekültek bántalmazásával, a bíróságok aláásásával vádolják és a járványhelyzet alatti rövid időszak alatt megvalósított rendeleti kormányzás miatt támadják.
Jarosław Kaczyński lengyel elnököt és a Jog és Igazságosság kormánypártját pedig azért éri kritika, mert a vádak szerint teljesen átalakította Lengyelország bírói ágát, törvényhozási ellenőrzés alá vetve azt, a köztelevíziót állami „propaganda-szócsövévé” tette, illetve „nekiment” az LMBTI-aktivistáknak, olyannyira, hogy az ország egyharmada jelenleg is „LMBTI-mentes” zónaként működik.
Rutte az első európai vezető aki nyilvánosan is felvetette az európai integrációs projekt „makacs államok” nélküli továbbvitelét.
Theuns szerint látszik a politikus szóhasználatából, hogy tisztában van felvetése jogi nehézségeivel, mivel
az Európai Uniós szerződések egyszerűen nem teszik lehetővé egy tagállam kizárását sem.
Az egyetlen módja annak, hogy egy állam távozzon az unióból, az 50-es cikkelyhez kötődik, azaz a tagállamnak kell kezdeményeznie saját alkotmányos elvárásainak megfelelően, ahogy az Nagy-Britannia esetében is láthatjuk.
„Ha tehát Magyarország és Lengyelország tovább folytatja demokratikus intézményeinek lebontását és autokratává válik, jogilag a többi EU tagország semmit nem tehet annak érdekében, hogy eltávolítsa őket az unióból”
- jelenti ki Theuns, azon is lamentálva, hogy még az ilyen országokkal kapcsolatos szankciók kivetésének jogi mechanizmusa, a 7-es cikkely is jelentősen korlátolt.
Elméletileg vezethet odáig, hogy az adott tagállamok elveszítsék szavazati jogukat az Európai Tanácsban, de ehhez egyhangú döntés szükséges a többi tagállam részéről.
(Euobserver/Hetek)