Az elmúlt években egyre több olyan esettel találkozhattunk - akár a közvetlen környezetünkben is -, hogy személyes Facebook oldalakat törnek fel minden akadály nélkül, már-már rutinszerűen. A felhasználó egyik percről a másikra saját közösségi oldalának külső szemlélőjévé válik, mialatt minden erőfeszítésével azon dolgozik, hogy visszanyerje mind azt a sok emléket, adatot, amit a profilja hosszú évekig tárolt. 

Vannak, akiknek a banki adataikat nyúlják le, vagy a gyermekeinek nyilvánosságra bocsátott fotóit tulajdonítják el, míg másoknak a személyi azonosságát hekkelik meg és élnek vissza a hírnevével. 

Indíték, motiváció

Hogy mi is állhat a visszaélések hátterében arra több magyarázat is szolgálhat. Vegyük alapul azt a tényt, hogy az elmúlt évek alatt a Facebook felhasználói rengeteg digitális tartalmat halmoztak fel, ismerőseikkel és barátaikkal a kapcsolati háló elsődleges csatornája maga a közösségi oldal lett, gyakorlatilag ezen zajlik az élet.  Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a rendszer adta lehetőségek mellet a hibafaktorok felismerésével a virtuális világban is érvényt szerezzen a bűnözés. De vajon milyen értékekre bukkanhat ma itt egy kiberbűnöző? 

A felhasználók önszántukból töltenek fel fényképeket, adnak meg szenzitív személyes vagy akár banki adatokat. Egy tapasztalt hacker számára nem bonyolult feltörni egy fiókot azzal a nem titkolt szándékkal, hogy adatokat halásszon el, vagy bármilyen visszaélést kövessen el a profil eredeti tulajdonosával szemben.

A dark weben működő online feketepiacon szinte minden megvásárolható; drogok, fegyverek, hamis személyazonosság, vagy akár fotók. A fiókkompromittálási próbálkozások emiatt is váltak gyakorivá a Fecbookon.

Megelőzés

A Facebook lehetőséget biztosít a felhasználóinak a kétfaktoros hitelesítési módszerre, amellyel már egy lépéssel többet teszünk a profilunk biztonsága érdekében. A hagyományos felhasználónév és jelszó kombináción kívül egy alternatív kommunikációs csatornát is alkalmaz a Facebook a felhasználója azonosítása céljából. Ilyen lehet a mobilszámunk, amit ha megadunk, akkor az azonosítási folyamat részeként kapunk még egy hatjegyű kódot is, amivel bizonyíthatjuk, hogy mi vagyunk a fiók igazi felhasználói. Mindenképpen érdemes ezt a lehetőséget kiaknázni, mivel ezzel sok kellemetlenséget kerülhetünk el.

A Nemzeti Kibervédelmi Intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a kétfaktoros azonosítás hiányában minden fiók feltörhető, csak idő kérdése, hogy mikor történik meg. A gyenge jelszavak néhány másodperc alatt feltörhetőek. 

Feltört életek

A Facebook biztonsági beállításai között ellenőrizhetjük a bejelentkezéseket, és ha azt tapasztaljuk, hogy ismeretlen eszközről vagy helyekről történt, akkor feltörték a profilunkat. A hekker támadások során a feltört profilokon gyors módosításokat végeznek el, amely a felhasználó név és jelszó páros lecserélésével valósul meg. Ez által a profil valós felhasználója már csak külső szemlélő marad. A hekkelést követően van, hogy az eredeti profil nevében üzeneteket küldenek az ismerősök számára csalás céljából.

De van olyan is, hogy a profil lejáratása a cél, amellyel a hírnevet kívánják csorbítani.

Az elmúlt években olvashattunk több olyan esetről is, amikor közszereplőket ért kibertámadás, de a közvetlen környezetünk sem marad rejtve, ha nem elég körültekintőek a biztonsági óvintézkedések tekintetében. Ma már vannak olyan ügynökségek, akik arra is specializálódnak, hogy a feltört Facebook profilokat helyreállítsák. Ez is azt igazolja, hogy olyan mértéket öltött az ez irányú kiberbűnözés, hogy egy kisebb iparág épülhetett rá. Érthető, hogy a megkárosított felhasználók a minél előbbi helyreállítást tűzik ki célul, az más kérdés, hogy sikerül-e visszakapniuk azt a profilt, amit elloptak tőlük.

Ki a felelős?

Talán költői is a kérdés – bár nem kellene, hogy az legyen - ki vonható felelősségre a hekkertámodásokért? Milyen lépéseket tesz meg a Facebook azért, hogy a megkárosított felhasználók visszanyerjék az ellopott „virtuális életüket”? Meddig van az a pont, hogy a felhasználóé a felelősség és mi az, ami után már a közösségi média óriásé. Mi a teendő, ha a fiókunkkal bűncselekményt követtek el?

A Facebook ügyfélszolgálatához is fordulhatunk, ha már minden mást megpróbáltunk, ez esetben egy hosszasabb folyamara számíthatunk, amely idő alatt a hekker már ki tudja mit tett a profilunkban tárolt szenzitív információkkal vagy magával a profilunkkal.

A közösségi média felhasználók felelőssége sem elhanyagolható a kérdésben, hiszen az, hogy mit teszünk elérhetővé a nyilvánosság számára az csakis az egyént terheli. Milyen profilt alkotunk meg? Milyen adatokkal, kapcsolatokkal és digitális tartalommal tesszük a hekkerek szemében vonzóvá a Facebook oldalunkat?

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat is felhívja a figyelmet a szülői felelősségre a gyermekeikről készített fényképeket megosztása okán. Óvatosságra int, hiszen minden nyilvánosság előtt megosztásra kerülő digitális tartalom bárki számára hozzáférhetővé válik. Aggódásra adhat okot ez a tény, hiszen innentől kezdve a gyermekekről készült családi videók és képek könnyedén a dark weben is működő pedofíl hálózat kezébe juthatnak. Gyakorlatilag a szülők tálcán kínálva adják át saját gyermekeikről készült fotóikat szabad felhasználásra.

 A közösségi média okozta kényszeres megosztási vágy, és a létrehozott tartalmakra várt reakciók ledöntenek néhány olyan korlátot a felhasználókban, amelyek önvédelmi célokból alakultak ki. Arra, hogy megvédje önmagát és, azokat értékeket, amelyek fontosak számára. Mára ezek a korlátok nincsenek, és ezek adnak lehetőséget arra, hogy a kibertámadások a hekkerek garázdálkodásai következmények nélkül működhetnek.