Érdekli a téma? Hasonló tartalmakért kövesse a Heteket Youtube-on is!
A svájci bankóriás állítólag már évtizedek óta olyan ügyfélkört szolgál ki, amelyben találni államfőket, titkosszolgálati vezetőket, valamint az emberi jogi jogsértést elkövető személyeket is.
Ha Svájc valóban felkerül a feketelistára, akkor komoly átvilágításokon kell átmennie, amelyeket olyan nemzetek tranzakciói esetében szoktak alkalmazni, mint Irán, Mianmar, Szíria vagy Észak-Korea.
Az EU pénzmosási feketelistáján jelenleg 21 ország szerepel, melyek közül egyik sem európai.
A kiszivárgott dokumentumokban foglalt megállapítások „a svájci bankok jelentős hiányosságaira mutatnak rá a pénzmosás megelőzése vonatkozásában” – fogalmazott Markus Ferber, az Európai Néppárt gazdasági ügyekért felelős koordinátora.
„Amikor a svájci bankok nem alkalmazzák megfelelően a pénzmosás elleni nemzetközi normákat, Svájc magas kockázatú országgá válik.”
A Néppárt azt követően tette közzé javaslatát, hogy a Credit Suisse ügyében lefolytatott nyomozás eredményei hétfőn nyilvánosságra kerültek.
.@EPPGroup calls to re-evaluate #Switzerland as high-risk money-laundering country.
— EPP Group (@EPPGroup) February 21, 2022
"Bank privacy laws must not become a pretext to facilitate money laundering and #tax evasion", says @MarkusFerber.
Read: https://t.co/8vK498TPsq pic.twitter.com/UWKJsU9aYx
A „Suisse Secrets” néven elhíresült nyomozás során a svájci bank olyan ügyfeleit azonosították be, akik többek között kínzásban, kábítószer-kereskedelemben, pénzmosásban, korrupcióban és más súlyos bűncselekményekben is érintettek voltak.
A Credit Suisse határozottan visszautasított minden olyan állítást, ami szerint jogsértést követett volna el. Szerintük ugyanis a médiában leközölt beszámolók „kontextusból kiragadott, szelektív információkon alapulnak, amelyek a bank üzleti tevékenységének célzatos értelmezéseihez vezettek”.
(RT/Hetek)