Hangsúlyozta: az uniós tagálamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán olyan kardinális témákról volt szó, mint az gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU-orosz kapcsolatok,

"de egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti".

Mint mondta, a "tanácskozáson világossá vált, a törvény a többi között arról szól, hogy Magyarországon 18 év alatt tiltott minden információátadás a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatban, mivel a vezetés szerint ez negatív hatással lehet a kiskorúak erkölcsi és testi fejlődésére".

"Ez törvény a homoszexualitást a pornográfiával egy szintre helyezi, a gyermekek védelmét használva ürügyként, ez a törvény diszkriminál, szégyenletes, és teljességgel szembemegy az uniós alapértékekkel: az emberi jogokkal, méltósággal és egyenlőséggel"

- nyomatékosította Ursula von der Leyen.

Hozzátette: ha egy uniós tagállamban olyan módon sérül a jogállamiság, hogy az az európai adófizetők pénzét, az uniós büdzsét is érinti, akkor az Európai Bizottság feladata, hogy fellépjen ez ellen. Míg az Európai Bíróság iránymutatást fog adni arról, hogy a jogállamisági feltételhez kapcsolódó mechanizmus hogyan alkalmazható,

a testület tüzetesen megvizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan lehet a jogállamisági feltételeket érvényesíteni, és még idén ősszel beindítja a folyamatot.

Charles Michel: mind ugyanahhoz az Európához tartozunk?

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a beszédében elmondta: "a magyar jogszabály mély aggodalomra ad okot az uniós tagállamok vezetőinek körében, ezért a legutóbbi tanácsülés kiemelt témája volt a vitatott törvény".

Mint mondta, "az LMBTQI jogérvényesítés egyáltalán nem elhanyagolható téma, hiszen megközelítése tükrözi azt, amit egy társadalom gondol a sokszínűségről és az emberi méltóságról". 

"Eszmecserénk egyben azért is volt hasznos, mert a magyar miniszterelnök átgondolhatta, hogy egy Európához tartozunk-e.

Mindemellett megerősítést nyert az is, hogy az EU-ban az alapjogokat kell az uniós tevékenységek központjába helyezni - jelentette ki. Hozzátette: az uniós jog minden esetben elsőbbséget élvez, és

az EU-nak megvannak az eszközei, hogy érvényre juttassa a jogállamiságot.

Jourová: az új magyar törvény diszkriminatív és ellentétes az EU alapértékeivel

Az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott új szabályozás a szexuális beállítottság alapján hátrányosan megkülönböztető, és mint ilyen, ellentétes az Európai Unió alapértékeivel - jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.

Vera Jourová a sok vitát kiváltó pedofilellenes magyar törvény kapcsán az uniós jog és az LMBT-közösségek jogainak esetleges megsértéséről tartott EU-parlamenti vitán hangsúlyozta, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása terén nem köthető kompromisszum.

A pedofilok elleni fellépés a gyermekek védelmében közös cél, azonban a legitim közérdek

nem lehet ürügy olyan intézkedések meghozatalára, amelyek alapjogokat sértenek és egy kisebbségi csoport ellen hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak szexuális beállítottság és nemi identitás alapján

- emelte ki.

Hangsúlyozta, az uniós tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk az Alapjogi Chartában rögzített elveket, és meg kell felelniük az EU belsőpiaci szabályainak is. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálni fogja a diszkrimináció tilalmának és a nemi alapú megkülönböztetés elvének betartását a tagállamok esetében, az alapvető értékek megsértése esetén arányosan fog fellépni - mondta.

Jourová a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetével kapcsolatban azt mondta: a helyzet az említett két ország esetében nem javul, az újabb fejlemények további aggodalomra adnak okot.

Magyarországgal kapcsolatban aláhúzta, aggodalomra ad okot egyebek mellett az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlenségének és a bírák jogainak, a médiapluralizmus, a szabad véleménynyilvánítás, az egyetemek szabadságának helyzete.

A nemzeti jogszabályok, egyebek mellett egyes kisebbségek és a migránsok jogainak vonatkozásában, sértik az uniós jogszabályokat

- jelentette ki.

A vázolt helyzet azt indokolja, hogy folytatni kell az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást az érintett tagállam esetében az Európai Unió tanácsának napirendjén mindaddig, amíg az aggályok továbbra is fennállnak - tette hozzá Jourová.

Hídvéghi: Magyarországon mindenki úgy él, ahogy szeretne

Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő felszólalásában kiemelte: a magyar törvény a gyermekek védelmét biztosítja, azt, hogy nevelésükkel kapcsolatos döntések a szülők kezében maradjanak, és azt, hogy ne lehessen a gyermekeket kitenni öncélú szexuális propagandának. Minden más, ami ennek kapcsán elhangzik, az hazugság - jelentette ki.

A képviselő hozzátette: Magyarországon mindenki úgy él, ahogyan szeretne.

A "mindenféle szexuális kisebbségeket" képviselő szervezetek korlátlanul működnek, de "semmi keresnivalójuk" sincs az óvodákban és az iskolákban

- húzta alá.

"Semmilyen beavatkozást nem fogadunk el olyan kérdésekben, amelyekben sosem ruháztunk hatáskört az Európai Unióra" - tette hozzá Hidvéghi Balázs.

Győri: az európai parlament rögtönítélő bíróságként erőszakolja meg az uniós jogot

Győri Enikő fideszes EP-képviselő beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal "rögtönítélő bírósággá" változtatta az Európai Parlamentet. Közölte: már a vita címével megelőlegezték az "ítéletet", mely szerint Magyarország uniós jogot sértett.

"Önök megerőszakolják még az uniós jogot is, hiszen nemzeti hatáskörbe tartozó ügyben fenyegetőznek.

Szokjanak hozzá, hogy Európa nem csak az Önöké.

Mi nem akarjuk megmondani önöknek, hogy hogyan éljenek és hogyan neveljék a gyerekeiket. De önök sem mondhatják ezt meg nekünk" - szögezte le Győri Enikő.

Gál Kinga: bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, másoké nem?

Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a felszólalásában kiemelte: a kisebbségek diszkriminációja kapcsán az Európai Bizottság kizárólagos tagállami hatáskörre hivatkozva

többször írásba adta, hogy hatásköre nem terjed ki a kisebbségek ügyére.

 "Jogos tehát a kérdés, hogy egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskörbe esik a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem? Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké nem?"

- fogalmazott a képviselő.

Mint mondta, az EU-csúcson uniós egységes támadás indult a magyar gyermekvédelmi törvény ellen annak ismerete nélkül, még Magyarország térdrekényszerítésével is fenyegetőztek. Annak ellenére, hogy az uniós Alapjogi Charta kimondja, hogy a szülők joga gyermekeiknek meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítani, továbbá, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke az elsődleges - tette hozzá.

A képviselő véleménye szerint "abszurd az az uniós jogi elemzés, amely szerint a magyar törvény azért problémás, mert a gyermekeket diszkriminálja a felnőttekkel szemben bizonyos tartalmak elérésében.

A törvény a gyermeket védi mindenek felett - aggasztó, ha ezzel az EU nem ért egyet

- hangsúlyozta.

Hölvényi: semmilyen formában nem bízhatjuk aktivistákra a gyermekek nevelését

Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője felszólalásában kijelentette: a gyermekek érdeke mindenek felett áll. A szülőknek joguk van ahhoz, hogy gyermekeiket saját meggyőződésük szerint neveljék.

A szülői választás döntő a gyermekek szexuális nevelésében. Senki sem kötelezheti a szülőket arra, hogy beleegyezésük nélkül a gyermekük olyan szexuális nevelésben részesüljön, amelyet ők nem fogadtak el - hangsúlyozta.

"A gyermekek szexuális nevelését nem bízhatjuk aktivistákra semmilyen formában sem"

- fogalmazott.

Hölvényi György arra kérte képviselőtársait, olvassák el a szóban forgó magyar törvényt, abból ugyanis - mint közölte - a vita során elhangzott állítások "legnagyobb többsége nem olvasható ki".

Dobrev: Magyarországot cinikus, rasszista, homofób politikával túszul ejtették

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, Magyarországot cinikusan, rasszista és homofób politikával egy "velejéig romlott politikus túszul ejtette".

A képviselő arra szólított fel, hogy az EU hagyjon fel "Orbán Viktor családtagjainak és oligarcháinak finanszírozásával".

Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában kijelentette, a magyar jogszabály érvénybe lépésével

"Vlagyimir Putyin orosz elnök törvényének másolatát látjuk megszületni Magyarországon"

. Azt is hangoztatta, hogy jogellenes lesz a tanároknak az elfogadásról és a sokszínűségről beszélni a magyar középiskolásoknak, a jogszabály továbbá összemossa a pedofilokat a homoszexuálisokkal. Kijelentette továbbá, az EU-nak nem szabad finanszíroznia "Orbán Viktor korrupciós" tevékenységét.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője azt mondta: Orbán Viktor azért, hogy számos intézkedéséről elterelje a figyelmet

"olyan megosztó törvényt hoz, ami magyart fordít magyar ellen".

Megbélyegez, megoszt és gyűlöletet kelt - közölte. Meg kell védeni a magyar embereket, hiszen Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, ez jelenti az európai szolidaritást - tette hozzá.

(MTI/Hetek)