Ezzel a helyszínen állomásozó 5200 egység 3 ezerre redukálódik szeptemberben.
Az Irakban maradó csapatok továbbra is tanácsadói és kisegítői szerepet töltenek majd be az iraki biztonsági erők mellett, hogy az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet utolsó sejtjeit is „kigyomlálják” a területről.
Múlt hónapban Donald Trump amerikai elnök ismételten megerősítette, hogy amilyen gyorsan csak lehet, ki akarja vonni az amerikai egységeket a közel-keleti országból. Trump még 2016-ban tett ígéretet arra, hogy véget vet Amerikai „végtelen háborúskodásának”, így nem hatnak meglepően sorozatos csapatkivonási rendeletei.
Az amerikai egységek jelenléte súlyos kérdéssé nőtte ki magát Irakban, amióta Amerika dróntámadással végzett Kaszim Szulejmáni vezető iráni tábornokkal Bagdadban, még január folyamán.
A Hetek korábbi cikkében bővebben is olvashat a likvidált iráni vezető hátteréről, aki "Irán második embere lett, regionális nagyhatalommá tette hazáját." Miközben Amerika katonáit gyilkolta, Obamát sikeresen becsalogatták a nukleáris egyezménybe. Az általa befolyásolt terrorsejtek szerte a Közel-Keleten a világ egyik legveszedelmesebb emberévé tették Kászim Szulejmánit.
Napokkal később az iráni parlament törvényjavaslatot fogadott el annak érdekében, hogy elejét vegyék az idegen erők iraki földön való műveleteinek, azonban a rendelkezés egyelőre nem lépett életbe.
Az Egyesült Államok a közelmúltban azzal is megvádolta az iráni hátszéllel működő iraki milíciákat, hogy amerikai katonai bázisok elleni rakétatámadásokat hajtott végre sorozatosan.
Ahogy arról a Hetek korábban beszámolt, legutóbb idén júniusban jelentette be Amerika, hogy Németországban állomásozó egységeinek egy részét hazahívja.
(BBC/Hetek)