A NATO-nak el kell végeznie a dolgát, vagy Szerbia lesz kénytelen megvédeni a Koszovóban élő szerb kisebbséget, közölte Aleksandar Vucic szerb elnök vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján.
Mint mondta: a koszovói szerb kisebbség felfüggeszti a munkáját mindaddig, amíg nem születik kompromisszumos megoldás Szerbia és Koszovó között, és a koszovói albánok nem hagynak fel a szerbek "üldözésével".
A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolat július végén vált ismét feszültté, amikor Pristina úgy döntött, a szerbek számára kilépő és belépő dokumentumokat állítanak ki a koszovói határon, valamint a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek a Koszovóba történő belépéskor ideiglenes koszovói táblát kell igényelniük. A koszovói miniszterelnök augusztus elsejétől akarta bevezetni az intézkedést, az Egyesült Államok közbenjárására azonban szeptember elsejére halasztotta a szabályozás bevezetését. A hír hallattán a koszovói szerbek úttorlaszokat állítottak fel a határállomások közelében, később azonban eltávolították őket.
Csütörtökön egy év kihagyás után a két fél ismét tárgyalóasztalhoz ült, hogy a kapcsolat normalizálásáról tárgyaljanak, ám nem sikerült megegyezésre jutniuk.
"Amennyiben nem áll le a koszovói szerbek üldözése, a szerb politikusok elhagyják a koszovói intézményeket"
- közölte Aleksandar Vucic. Mint mondta: a szerbek kompromisszumos megoldásra törekednek, de a koszovói fél eddig nem mutatott erre hajlandóságot.
Ahogy arról korábban a Hetek beszámolt, Koszovó miniszterelnöke nem zárja ki, hogy Szerbia megtámadja őket. Készek vagyunk ellenállni egy esetleges szerb támadásnak, ha újra fegyveres konfliktusra kerülne sor – fogalmazott Albin Kurti miniszterelnök a Reutersnek.
„Nem szabad kizárni, hogy Belgrád agresszív politikája - valamilyen módon - támadásba fog torkollni Koszovó ellen. Éberek vagyunk, de nem félünk”.
Hozzátette: nem azt mondja, hogy a héten, vagy a jövő héten támadás éri az országát, ugyanakkor felelőtlenség lenne kizárni egy újabb konfliktus lehetőségét.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.
(Hetek / Reuters / MTI)