Először is az Izrael-ellenes politika és az egyoldalú véleményeken alapuló "folyamatos elítélés és kritizálás" helyett a partneri együttműködésre kell törekednie.
Másodszor, sürgősen össze kell hívni az EU-Izrael Társulási Tanácsot, amely már nyolc éve nem ülésezett.
A harmadik, és "talán a legfontosabb döntés, hogy az EU-nak haladéktalanul be kell fejeznie az Izrael belső biztonságát veszélyeztető NGO-k pénzügyi támogatását"
- mondta Szijjártó Péter.
A csütörtökön kezdődött kétnapos tanácskozáson az EU és Törökország viszonya is kiemelt témája. Ez igen helyes, mert "nagy a baj" - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. A Földközi-tenger keleti övezetében felfedezett földgázmezők kiaknázása körüli viszályra utalva rámutatott, hogy a konfliktus valamennyi részese Magyarország szövetségese.
"Az egyik oldalon Görögország és Ciprus áll, akik szövetségeseink az EU-ban, és Görögország esetében a NATO-ban is, a másik oldalon pedig Törökország, egy másik NATO-tagállam" - mondta Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a magyarok ugyan pontosan tudják, milyen hatalmas jelentősége van a nemzeti szuverenitásnak és a területi sérthetetlenségnek, de "ezzel együtt nagyon óvatos megközelítést javasolunk az EU-nak, amikor intézkedéseket próbálnak hozni Törökország ellen".
Ennek oka, hogy "ma Törökország és a török elnök kezében van az európai biztonság, amikor migrációról beszélünk".
"Ha Törökország úgy döntene, hogy elengedi azt a néhány millió migránst, akik Törökország területén élnek, akkor ezek a migránsok pillanatok alatt Magyarország déli határához érnének"
- húzta alá a miniszter.
Hozzátette: "megköti az európai döntéshozók kezét, hogy az EU semmit, vagy nagyon keveset tett azért, hogy megvédje magát a migrációval szemben", ezért "egy negatív döntés, ne adj Isten szankciók Törökországgal szemben végzetesek lehetnek".
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a koronavírus-világjárvány miatt egy újabb "migrációs áradat" szinte kezelhetetlen egészségügyi kockázatokkal járna. Magyarország ezért is "párbeszédet szeretne szankciók helyett" az EU és Törökország kapcsolatában.
Az EU-s külügyminiszterek tanácsa a világjárvány kezdete óta rendre videokonferenciákat tartott. Így az EU Tanácsa soros német elnöksége által szervezett berlini rendezvény hónapok óta az első, amelyen a miniszterek személyesen találkoznak. A napirenden a járvány körüli teendők és számos egyéb kérdés mellett szerepel a fehéroroszországi belpolitikai válság ügye is. A tanácskozáson részt vesz Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikai és bővítési biztosa is.
Az EU-országok külügyminisztereinek informális találkozóit az uniós zsargonban "Gymnich"-ként emlegetik - utalásként arra, hogy először 1974-ben, a német elnökség alatt szerveztek ilyen jellegű rendezvényt a németországi Gymnich kastélyában.
Az eredeti cél az volt, hogy a miniszterek hivatalos és kötött napirend nélkül, határozattervezetek szövegezésével nem bajlódva, oldottan és szabadon véleményt cseréljenek az időszerű, illetve az átfogóbb kérdésekről. E "Gymnich-felfogás" szerint az informális találkozók célja nem a döntéshozatal, hanem a tagországi álláspontok, érdekek és vélemények mélyebb megismerése.
(MTI/Hetek)