Morawiecki a vitában azt mondta:

aggodalmat kelt, hogy az unió felosztotta Európát jobbakra és rosszabbakra, erősebb és gyengébb országokra.

Kijelentette: a játékszabályoknak mindenki számára egyformának kell lenniük, betartásuk mindenki számára kötelező, beleértve az uniós intézményeket is. Erről szól a jogállmaiság - emelte ki. Hozzátette:

vannak különbségek és Lengyelország azt szeretné, ha ezeket a különbségeket tiszteletben tartanák, a szuverén országok döntéseivel együtt.

A kettős megközelítés modelljét azonban fel kel számolni - mondta.

Kiemelte: ha az uniós intézmények átlépik a szerződések szerinti kompetenciájukat, arra a tagállamoknak reagálniuk kell. Az Európai Unió nem egy állam, az uniós szerződések által összekötött huszonhét szuverén tagország alkotja. A jogköröket a tagállamok ruházták az uniós intézményeknek, számos terület azonban nemzeti hatáskörben van és abban is marad - mondta.

Szavai szerint

ha valakik nemzetek nélküli "szuperállamot" akarnak, ahhoz a tagállamok beleegyezésére van szükség.

Európának azonban egyenlő, szuverén országok közösségének kell maradnia, az EU nem lehet a tagországok fölött álló szerv. Nem engedhető meg, hogy ráerőltessék a döntéseiket másokra jogi alap nélkül, ahogy az sem, hogy egyes tagállamokkal szemben pénzügyi zsarolást alkalmazzanak - mondta. "Ezt nem látjuk a szerződésekben" - mondta.

Lengyelország elképzelése más, mint az európai centralizmus - tette hozzá.

Morawiecki azt hangoztatta, hogy a demokráciadeficit sosem öltött olyan mértéket, mint az elmúlt években.

A döntések zárt ajtók mögött születnek, ami fenyegető a tagállamok számára - tette hozzá a lengyel kormányfő.

Von der Leyen: "Nem tehetjük, és nem is engedjük, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket"

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a beszédében kijelentette: a lengyel alkotmánybíróság október elején hozott döntése, amelyben a nemzeti alkotmány elsőbbségét állapította meg, megkérdőjelezi az Európai Unió alapjait.

"Mélyen aggaszt a kialakult helyzet, a lengyel ítélet közvetlen kihívást jelent az Európai Unió jogrendjének egységére"

- fogalmazott.

Azt mondta, az uniós bizottság kezdeményezte párbeszéd ellenére a helyzet romlik Lengyelországban, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és az Európai Unió Bírósága is megerősített. Ez csúcsosodott ki az ország alkotmánybíróságának ítéletében - hangoztatta.

Csak a közös jogrend biztosít egyenlő jogokat, jogbiztonságot, kölcsönös bizalmat a tagállamok között, és ezáltal közös uniós politikákat - mondta. Hangsúlyozta: független bíróságok nélkül nehezebb az emberek védelme, jogaik betartása bizonytalanabbá válik. Az Európai Bizottság szükség esetén jogi lépéséket fog tenni, a lengyel kormánynak pedig el kell magyaráznia, hogyan akarja megvédeni az uniós pénzeket - közölte.

"Nem tehetjük, és nem is engedjük, hogy veszélybe sodorják közös értékeinket"

- fogalmazott az uniós bizottság elnöke.

A lengyel alkotmánybíróság október elején megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyen az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

Manfred Weber: a lengyel kormány a "közvetett kilépés" politikáját követi

Az európai uniós tagság közvetett felszámolása, az "indirekt exit" politikáját követi a lengyel kormány azzal, hogy megkérdőjelezi és nem tartja tiszteletben a közösség szabályait és elveit - jelentette ki Manfred Weber kedden.

Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta:

a lengyel kormánynak igaza van abban, hogy az Európai Unió nem egy állam.

Az EU "szabad országok szövetsége" és olyasmi, mint egy társasház, amely házirend alapján működik. Ezt a házirendet mindenkinek be kell tartania, aki a ház közösségének tagjaként akar élni.

Ez akár azt is jelentheti, hogy a tagságért módosítani kell az alkotmányt, sőt, akár az adott ország nevét is meg kell változtatni.

Azonban a lengyel kormány megkérdőjelezi és nem tartja tiszteletben a közös szabályokat és elveket, ami azt jelenti, hogy az "indirekt exit" politikáját követi. Ez elfogadhatatlan, kárt okoz a közösségnek és csak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek használ, aki "le akarja építeni a jogállamot és egy gyenge Európai Uniót akar" - fejtette ki az EP legnagyobb frakciójának vezetője.

Hangsúlyozta, hogy nem a "polexit" pártján áll, hanem éppen ellenkezőleg, a közösség összetartására törekszik.

Mint mondta, el kell érni, hogy a lengyel kormány ismét tartsa tiszteletben a házirendet. Ezért az Európai Bizottságnak ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy visszatarthat uniós támogatásokat, ha az adott országban sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, a tagországi vezetőket összefogó Európai Tanácsban pedig nyíltan beszélni kell a jogállamiság lengyelországi helyzetéről.

A minapi lengyelországi tüntetésekről kiemelte, hogy a folyamatokat nem lehet kívülről irányítani, a jogállamiságért a lengyel polgároknak kell kiállniuk.

"A lengyelek olyan országban akarnak élni, amelyben tisztelik a jogállamiságot és nekünk ezekre az erőkre kell építenünk"

- mondta Manfred Weber, aki azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az EP-ben Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök részvételével vitát tartanak a lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntéséről, amely szerint egyes uniós szabályok nem férnek össze a lengyel alkotmánnyal.

"Önökkel szemben is meg fogjuk védeni a függetlenségünket" - magyar EP-képviselők is reagáltak a vitára

 Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő a vita során elmondott felszólalásában kifejtette: annak a nyugati hatalmi elitnek a képviselői, akik "odadobtak minket a szovjet birodalomnak", akiknek vezetői "véreskezű diktátorokkal paroláztak", a jelenlegi, Európát érintő számos és példátlan kihívás közepette hazugságokat és rágalmakat ismételgetve, előítéletesen és gyűlölködve a magyarokat és a lengyeleket zaklatják.

"Tudniuk kell, mi a saját erőnkből vívtuk ki a szabadságunkat és a nemzeti függetlenségünket, azt önökkel szemben is meg fogjuk védeni"

- fogalmazott.

Trócsányi László fideszes EP-képviselő a vita során kijelentette:

az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, elsőbbsége ugyanakkor nem teljes.

Többször fordult elő olyan eset, amikor az uniós jog elsőbbségét nem lehetet garantálni, ahogyan ez a lengyel döntés esetén is történt - emlékeztetett. A képviselő úgy vélekedett, hogy a jogi vitából nem szabad politikai vitát csinálni. Jobb lenne, ha az uniós intézmények figyelembe vennék azt is, hogy

nem lehet fenyegetni a tagállamokat, nem erővel, hanem ésszel kellene eljárniuk

- tette hozzá.

Donáth Anna, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt állította: hatalmuk bebetonozására

a lengyel és a magyar vezetők erkölcstelen háborút indítottak Európa ellen, megkérdőjelezik az uniós jogot, és az EU-ból történő kilépés gondolatával játszanak.

Számos kihívás közepette Európának önös érdekű politikusok kicsinyes hatalmi játszmájában kell részt vennie. Minden rendelkezésre álló eszközt fel kell használni a folyamat megállítására - jelentette ki a képviselő.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a lengyel alkotmánybíróság október elején megállapította a nemzeti alkotmány elsőbbségét azokon a területeken, melyeken az uniós jognak nincs kizárólagos hatásköre. A testület nem vonja kétségbe a közösségi jog elsőbbségét mindazon ügyekben, amelyekben az unió hatáskörrel rendelkezik, de rögzíti, hogy a nemzeti alkotmány áll a jogrendszer élén.

(hetek/MTI)