Wanzhou – szabadon bocsátásának fejében – el kellett ismerje, hogy egy csalási ügyben maga is bűncselekményt követett el.

A kanadai hatóságok még 2018 decemberében tartóztatták le a Huawei pénzügyi vezetőjét az Egyesült Államok kérésére.

A két kanadai férfi múlt pénteken este 20:30-kor hagyta el Kínát repülőgéppel a kanadai nagykövettel, Dominic Bartonnal együtt. Ezzel csaknem egyidőben szállt föl Kanadából egy magángép, amely Kínába tartott a kínai üzletasszonnyal, Meng Wanzhouval a fedélzeten.

Túszdiplomácia nagyhatalmi szinten

Kanada miniszterelnöke, Justin Trudeau péntek este úgy nyilatkozott, hogy Michael Kovrig és Michael Spavor „hihetetlenül kemény megpróbáltatáson ment keresztül” és „az elmúlt ezer nap során erőt és kitartást mutattak, s ez mindannyiunkat inspirál”.

Trudeau ugyanakkor nem volt hajlandó nyilatkozni arról, hogy a szóban forgó eset és a kiadatás hogyan befolyásolta a Kanada és Kína közti kapcsolatokat. Úgy fogalmazott, hogy

„a következő napokban és hetekben lesz majd idő az esetet elemezni és reflektálni a történtekre”.

Kovrig és Spavor sorsa – letartóztatásuk óta – mintegy összeforrt Meng asszony ügyével. A két férfit kilenc nappal azután vették őrizetbe, hogy a kanadai rendőrök letartóztatták a Huawei pénzügyi vezetőjét. Ahogyan azt sejteni lehetett, a kínai kormány tagadta a „túszdiplomáciával” kapcsolatos vádakat.

Hidegháborús érdekérvényesítési módszerek

A két kanadai állampolgár letartóztatása és bíróság elé állítása mindenesetre lehetőséget kínált arra, hogy Peking emlékeztesse Kanadát és az USA-t, a két férfi sorsa is kockán forog.

A kínai állami média beszámolója szerint egyébként mindkettőjüket orvosi okokból, óvadék ellenében engedték szabadon, miután beismerték bűnösségüket. Ezzel szemben a kanadai kormány részéről nem érkezett semmilyen információ arról, hogy a két férfi bűnösnek vallotta volna magát.

Több mint két és fél évig tartották fogva önkényesen Michael Kovrigot és Michael Spavort. Peking egyre agresszívabb külpolitikájának szimbólumává vált a két férfi. Őrizetbe vételüket sokan Meng Wanzhou asszony letartóztatására adott megtorlásként fogták föl.

Peking üzenete ebben a megvilágításban egyértelmű:

ha a kínai cégek – és rajtuk keresztül a pártállam gazdasági érdekei – ütközésbe kerülnének valamely nyugati jogrendszerrel, az nem maradhat következmény nélkül.

A hidegháború éveiben tapasztalt hatalmi logikát idéz föl ez a fajta érdekérvényesítés.

Ez pedig azt jelenti, hogy a világ kormányainak fokozottan kell mostantól ügyelnie arra, hogy a jogsértő kínai gazdasági szereplőkkel szembeni fellépésükkel saját állampolgáraik biztonságát ne veszélyeztessék. 

(NYTimes/Hetek)