A WHO által összeállított 26 fős szakértői csapat nemsokára útnak indul Kínába. A járvány kitörése óta egyáltalán nem számít megszokottnak, hogy Kína beenged magához külföldi szakemberekből álló munkacsoportokat, pláne nem olyanokat, akik célzottan a vírus eredetére keresnek válaszokat.
Ezért is mindenképpen figyelemreméltó fejlemény, hogy erre most a WHO engedélyt kapott.
Michael Ryan, a szervezet vészhelyzeti igazgatója sem győzte hangsúlyozni a küldetés fontosságát. Elmondása szerint ez a munkacsoport lehet az utolsó esélyünk arra, hogy végre megismerjük a vírus kitörésének okait és körülményeit. A szakértőknek
a koronavírus eredetének kutatása mellett még az is feladata lesz, hogy egyéb, COVID-19-hez hasonló vírusok eredetét is behatóan vizsgálja a jövőbeli járványkitörések megakadályozása érdekében.
A WHO utoljára februárban tudott bejuttatni szakértőket Kínába, hogy fényt derítsenek a vírus keletkezésének okaira. A szakértői gárda akkor arra az eredményre jutott, hogy a vírus valószínűleg denevérekről terjedt át az emberekre, azt a korábbi feltételezést pedig, miszerint egy laborból szivárgott ki valamilyen módon a vírus, „nagyon valószínűtlennek” találták.
A jelentést sok kritika érte, többen felvetették, hogy az eredmények manipuláltak lehetnek.
Erre a gyanúra később a WHO főigazgatója, Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus maga erősített rá, aki szintén szkeptikusan nyilatkozott a vizsgálatról. Elmondása szerint az eredmények sajnos nem teljesen megbízhatóak, ugyanis a kínai hatóságok folyamatosan akadályozták a vizsgálatot és visszatartottak olyan fontos információkat, amik a vizsgálat teljeskörű lefolytatásához elengedhetetlenek lettek volna.
Dr. Tedros később már azt is beismerte a Science folyóiratban, hogy
a „vírus kiszivárgása a laborból” teória sem zárható ki a lehetőségek közül.
Kína természetesen következetesen tagadja a laborbalesetről szóló vádakat.
A mostani küldetés tehát komoly téttel bír, nem csak azért, mert hosszú idő után először mehetnek be külföldi vírus kutatók Vuhanba, hanem mert a WHO kapott egy újabb esélyt arra, hogy megpróbálja helyreállítani megkopott hitelességét.
Van is min dolgoznia a Világszervezetnek, az elmúlt másfél évben ugyanis nem egy alkalommal került kényelmetlen helyzetbe a nyilvánosság előtt. A már említett, februári kutatás mellett tavaly januárban Dr. Tedros még az egekig magasztalta Kínát a járvány megfékezésében tanúsított erőfeszítéseikért, holott a világjárvány már ott kopogtatott az ajtón.
„Újra és újra szeretném kifejezni a hálámat Kína iránt, mert az intézkedéseikkel hatékonyan segítették megfékezni a járvány kitörését és elterjedését”
- mondta el akkor a főigazgató.
A fenti nyilatkozatot megelőzően pedig a WHO kirakott egy posztot Twitterre, miszerint „Az előzetes vizsgálatok alapján a kínai hatóságok nem találtak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a koronavírus emberről emberre is terjedhet.”
A fenti, kellemetlen szituációk miatt sokan szándékos részrehajlással is megvádolták a WHO-t Kína irányába. A japán miniszterelnök helyettes például úgy nyilatkozott tavaly áprilisban, hogy
„a WHO-t inkább át kéne nevezni kínai egészségügyi szervezetté.”
Donald Trump még ennél is messzebb ment, ő egyenesen Kína bábjának nevezte a Világszervezetet.
(BBC/Hetek)