A támadás csupán egy nappal azután történt hogy a belügyminiszter figyelmeztetett arra, hogy rendkívül magas a terrorfenyegetettség az országban Samuel Paty Mohamed-karikatúrát oktatási anyagként használó francia tanár 13 nappal ezelőtti lefejezése és Macron iszlamizmus elleni politikai irányváltása nyomán.
A rendőrség nyilvánosságra hozta, hogy a nizzai támadó 21 éves tunéziai bevándorló volt, aki hetekkel ezelőtt érkezett Európába az olaszországi Lampedousan keresztül.
Csütörtökön három nappal a mindenszentek katolikus ünnep előtt és a maulíd moszlim ünnep napján (Mohamed próféta születésének ünnepén) a kora reggeli órákban egy késes merénylő lépett a nizzai Notre-Dame bazilikába, és félórás vad késelésbe kezdett. A támadás három életet követelt: egy 60 éves nőt, akit a templom bejáratánál találtak meg "mély, lefejezés-szerű vágással a torkán", egy 55 éves férfit, aki az istentiszteleten levezényléséért felelt, szintén komoly toroksebbel.
A harmadik, számos késszúrást elszenvedő 44 éves női áldozatnak sikerült kimenekülnie a templomból , de később egy közeli étteremnél belehalt sérüléseibe.
Egy rendőrosztag akcióba lendült, és "semlegesítette" a gyanúsítottat, miután az "fenyegető módon" kezdett el közeledni feléjük. Először megpróbálták sokkolóval ártalmatlanítani, de aztán kénytelenek voltak fegyvereiket is bevetni ellene, és több lövéssel megsebesítették. A merénylőt ezután súlyos sérülésekkel a kórházba szállították.
A francia hatóságok a támadót Brahim Aouissaouiként azonosították, egy 21 éves tunéziai férfiként, aki szeptember 20-án érkezett meg Európába az olaszországi Lampedousán keresztül, ahol két hétig karanténban volt.
Aouissaoui, aki korábban nem volt az antiterrorista egységek radarján október 9-én egy olasz vörös keresztes igazolvánnyal érkezett Párizsba. Nizzába a támadás reggelén vonattal érkezett, ruhát váltott a vonatállomáson és egyenesen a katedrális felé vette az irányt.
A rendőrség egy 30 centiméter hosszú kés mellett két másik pengét, egy táskát, két mobiltelefont és egy Koránt gyűjtött be a férfitól. Bár motivációira még nem derült fény, Macron elnök a késelést "iszlamista terrorizmusként" azonosította, mivel a támadó folyamatosan "Allahu Akbar" kiáltásokat hallatott öldöklése közben.
Nizza polgármestere, Christian Estrosi, elmondta a helyi médiának, hogy a támadás ugyanazt a "modus operandit" mutatja, mint amit a Mohamed-karikatúra felmutatásáért lefejezett tanár, Samuel Paty esetében is láttunk.
A francia hatóságok maximális készültséget rendeltek el a sokkoló incidens után, több ezer katonát vezényeltek ki az iskolák és istentiszteleti helyek védelmére.
[#AttentatNice ] Soutien indéfectible aux forces de sécurité intérieure C/#terrorisme après l'#AttaqueNice survenue aujourd'hui, déplorant 3 morts. Visite du Président de la République, E.MACRON, avec Ministre de l'intérieur G.DARMAIN et Garde des sceaux E.DUPOND-MORETTI pic.twitter.com/NJ5lyhtcym
— Police Nationale 06 (@PoliceNat06) October 29, 2020
“Úgy döntöttem, hogy katonáinkat mozgósítjuk a következő órákban" - jelentette ki Macron, hozzátéve, hogy háromezerről hétezerre növeli a járőröző katonák számát a kulcsfontosságú területeken.
"Ma reggel újból három honfitársunk elesett Nizzában, és nagyon világos, hogy Franciaország támadás alatt áll"
A miniszterelnök kemény és könyörtelen választ ígért, és bejelentette, hogy maximálisra emelték a készültségeta "fokozott biztonság" szintjéről "támadási vészhelyzet" szintjére.
A halálos késelést négy további incidens követte tegnap Avignonban, Lyonban, Sartrouvilleben és a szaúdi Jeddaban egy francia konzulátus közelében. Minden támadást sikerült azonban meghiúsítani, mielőtt áldozatokat szedtek volna: az avignoni lőfegyverrel hadonászó merénylőt lelőtték, a három másikat pedig letartóztatták. A szaúdi francia konzulátus egyik szaúdi őre könnyebb sérüléseket szerzett.
Még több merénylet várható francia földön miután Franciaország "háborút indított az iszlamista ideológia ellen" - jelentette ki a francia belügyminiszter pénteken.
Gerald Darmanin világossá tette az RTL rádiónak adott interjújában, hogy belső és külső ellenség ellen is háborúznak.
"Meg kell értenünk, hogy voltak és lesznek is ezekhez a szörnyű támadásokhoz hasonló incidensek."
Világszerte elítélték a terrortámadást. Donald Trump amerikai elnök kijelentette: "azonnal véget kell vetni ezeknek a radikális iszlamista terrortámadásoknak", emellett számos európai és arab ország is elítélte az erőszakot és részvétet nyilvánított az áldozatok családjainak.
Joe Biden, az Egyesült Államok demokrata párti elnökjelöltje is elítélte a nizzai merényletet helyi idő szerint csütörtökön közzé tett Twitter-üzenetében.
A politikus a Twitteren úgy fogalmazott: "szörnyű merénylet" volt. Egyúttal azt ígérte, hogy elnökké választása esetén együttműködik majd az Egyesült Államok szövetségeseivel.
"Jill és én imádkozunk a franciákért a nizzai szörnyű merénylet után, amely ártatlanokat vett célba (...) Egy Biden-Harris kormányzat együttműködik majd szövetségeseinkkel és partnereinkkel a szélsőséges erőszak megakadályozásában, történjék is az bármilyen formában is"
- írta a mikroblogban a demokrata párti elnökjelölt, az Obama-kormányzat volt alelnöke.
Moszkva együttműködését ajánlotta fel Párizsnak a terrorizmus elleni küzdelemben Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki táviratban fejezte ki együttérzését francia hivatali partnerének, Emmanuel Macronnak a Franciaországban történt merényletek miatt.
"Különösen nagy felháborodást vált ki a (nizzai) templom falai között elkövetett cinikus és kegyetlen támadás. Ismételten meggyőződhettünk arról, hogy a terroristák számára abszolút idegenek az emberi erkölcs fogalmai.
Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem megköveteli az egész világközösség erőfeszítéseinek valós egyesítését" - szól Putyin üzenete.
Az orosz államfő megerősítette Moszkva készségét a legszorosabb együttműködésre Párizzsal és más partnerekkel a terrorelhárítás minden területén.
Az európai tagországok vezetői informális videókonferenciájukon közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben elítélték a dél-franciaországi Nizzában csütörtökön elkövetett, három ember halálával járó merényletet, és szolidaritásukról biztosították a francia népet - közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben az online értekezletet megelőzően csütörtökön.
Michel a koronavírus-járvánnyal foglalkozó nem hivatalos videókonferencián közölte, a tagállami vezetők megdöbbentőnek, elszomorítónak nevezték, és a "lehető leghatározottabban" elítélték a Franciaországban elkövetett merényleteket, amelyek - tolmácsolása szerint - a közös értékek elleni terrortámadásoknak számítanak.
"Felhívjuk a világ vezetőit, hogy a megosztottság helyett törekedjenek a közösségek és vallások közötti párbeszédre és megértésre"
- idézte a nyilatkozat szövegét Charles Michel.
A magyar kormány mély megrendüléssel értesült a Nizzában történtekről, ahol egy iszlamista terrorista különös kegyetlenséggel gyilkolt meg három ártatlan keresztényt plébániatemplomukban - tájékoztatta a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-t.
"Ezúton szeretnénk részvétünket nyilvánítani az áldozatok családjainak, továbbá imáinkról biztosítani őket"
- tartalmazza a közlemény.
Mint írják: a leghatározottabban elítélnek minden terrorcselekményt, kiváltképp, amikor azokat keresztények ellen követik el. Hangsúlyozzák, hogy a magyar kormány felismerte azt a tényt, hogy a világ legüldözöttebb vallása a kereszténység, ugyanis az elmúlt évhez képest az idén 15 millióval több, 260 millió keresztény szenved üldöztetést a hite miatt.
Ebben a helyzetben hozták létre a világon elsőként 2016-ban az üldözött keresztények megsegítéséért felelős kormányzati egységet, amellyel 3 év alatt 100 ezer bajba jutott keresztény szülőföldön maradását vagy otthonába való visszatérését tették lehetővé a Hungary Helps Programon keresztül - teszik hozzá.
Úgy vélekednek, hogy a keresztény emberek élete azonban már nem csak a Közel-Keleten vagy Afrikában van veszélyben, hanem Európa szívében is.
"Súlyos aggodalomra ad okot, hogy az évekkel ezelőtt elindult illegális migrációs hullámot elvtelenül segítő és támogató nemzetközi baloldal és a velük együttműködő Soros-szervezetek - mint például a Migration Aid - tevékenysége lehetővé tette, hogy európai országokban a nyílt utcán, vagy éppen a templomokban ártatlanokat fejezhessenek le, vagy végezhessenek ki más bestiális módszerekkel iszlamista szélsőségesek" - fogalmaznak.
(RT/MTI/Hetek)