Most úgy gondolhatta, hogy teljes biztonságban lesz legfőbb megbízóinak, az iszlám rezsim vezetőinek, köztük Hamenei ajatollah vendégeként az iráni fővárosban. Mint kiderült, súlyosan tévedett, és likvidálása egyben üzenet a Teherán által évtizedek óta működtetett közel-keleti terrorpolip valamennyi ügynökének, hogy bárkit bárhol utólér az igazságszolgáltatás, akik felelősek azokért a könyörtelen bűncselekményekért, amelynek során többek között civileket égettek el elevenen, nőket, férfiakat, gyermekeket erőszakolnak és gyilkolnak meg brutálisan. 

Mint ismert, az elmúlt napokban légicsapás érte a jemeni húszi lázadók bázisát, és tegnap Bejrútban likvidálták Irán legfőbb szövetségese, a Hezbollah egyik parancsnokát is, ma reggel pedig az amerikai légierő hajtott végre támadást az amerikai légierő Irak fővárosa mellett, az ország legnagyobb fegyveres milíciája, a Népi Mozgósítási Erők bázisa ellen.

A Hamasz vezetőjét és az iráni biztonsági erők egyik tisztjét Hanije szálláshelyénél vették célba. A palesztin terrorszervezet szerint Izrael áll a merénylet mögött.

A Hamasz iszlamista terrorszervezet közleményében úgy reagált, hogy

„egy hazaáruló cionista rajtaütés történt a teheráni rezidenciáján”.

Iszmáíl Hanije palesztin politikus, a Hamász fundamentalista iszlám szervezet egyik vezetője, 2006 óta a Palesztin Nemzeti Hatóság – vitatott – miniszterelnöke. (A két legbefolyásosabb palesztin szervezet, a Hamász és a Fatah között bekövetkezett törés eredményeként, Mahmúd Abbász palesztin elnök 2007-ben Szalám Fajjádot nevezte ki miniszterelnökké. Ezt a lépést a Hamász és a vele szövetségben levő szervezetek a mai napig nem ismerik el.)

Iszmáil Hanije az Al-Sáti palesztin menekülttáborban született, az ekkor egyiptomi megszállás alatt lévő Gázai övezet területén. Szülei az 1948-as arab–izraeli háború idején menekültek ide Askelón környéki otthonukból. Hanije az ENSZ által létesített iskolákban végezte tanulmányait, majd 1987-ben végzett a Gázai Iszlám Egyetemen, arab irodalom szakon. Még egyetemi tanulmányai alatt kapcsolatba került a Muszlim Testvériséggel, majd a Hamásszal is. Részt vett az első intifádában, ezért az izraeli hatóságok 1987–1989 között három ízben is börtönbüntetésre ítélték, 1992-ben engedték szabadlábra, de még abban az évben Libanonba deportálták több mint 400 Hamász-aktivistával együtt. Egy év múlva hazatérhetett Gázába, ahol a gázai egyetemen lett dékán.

1997-ben Ahmed Jászín sejk Hamász-vezető irodafőnöke lett, majd Jásszin nemsokára a Palesztin Nemzeti Hatóság szóvivőjének nevezte ki. 2003-ban egy öngyilkos merénylet miatti megtorlásként az Izraeli Légierő támadást hajtott végre a Hamász vezetőség ellen, de Hanije túlélte a támadást, enyhébb sérüléseket szerezve. A második intifáda idején Hanije pozíciója ugrásszerűen megnőtt, Jásszin 2004-es meggyilkolása után őt választották meg a Hamász vezetőjének, majd 2006-ban a Palesztin Nemzeti Hatóság miniszterelnökévé nevezték ki. Erre válaszul Izrael és az Amerikai Egyesült Államok szankciókat léptetett életbe a Nemzeti Hatóság ellen, Izrael pedig blokád alá vonta a Gázai övezetet. A helyzetet tovább súlyosbította, mikor a Fatáh és a Hamász között nyílt fegyveres konfliktus tört ki. Ennek eredményeként a Hamász uralma alá hajtotta a Gázai övezetet, míg a Fatah Ciszjordániában fészkelte be magát. Mahmúd Abbász palesztin elnök 2007-ben Hanijét hivatalosan felmentette a miniszterelnöki tisztségből, helyére szövetségesét, Szalám Fajjádot nevezve ki. Abbász lépést azonban a Hamász nem ismerte el, továbbra is Hanijét tartva a Nemzeti Hatóság törvényes miniszterelnökének.

Iratkozzon fel a Hetek megújult hírlevelére! Hetente egy csokorban ajánljuk különleges tartalmainkat, a legizgalmasabb interjúinkat, videóinkat, világnézeti és kiemelt cikkeinket.  EZEN A LINKEN TUD FELIRATKOZNI.

Legfrissebb online híreinkért csatlakozzon a Hetek belső Viber-csoportjához! Így nem kell órákat szörföznie a híroldalak között, tőlünk megkapja telefonjára a nap legfontosabb világnézeti tartalmait.  CSATLAKOZZON A CSOPORTHOZ EZEN A LINKEN.