Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: www.hetek.hu/elofizetes
Pár héttel ezelőtt számoltunk be arról, hogy a két bolygó különleges együttállására, ahol a téli napforduló idején a Jupiter és a Szaturnusz mindössze 6 ívpercre lesz egymástól, így szabad szemmel egy nagyon fényes csillagként lehet majd látni december 21-én, röviddel karácsony előtt.
A 18. század óta nem volt példa ilyenre és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz.
Johannes Kepler német csillagász és asztrológus szerint a betlehemi csillag egy természetes fényjelenség volt: kiszámolta, hogy Jézus születése táján valamikor a Jupiter és a Szaturnusz együttállása hozhatta létre az "új", különösen fényes csillagot.
Kepler Jupitert a királyi hatalom, a Szaturnuszt pedig Izrael csillagának tartotta, nem volt nehéz szerinte rájönniük a keleti bölcseknek, hogy megszületett a zsidók királya.
Elméletét azonban sokan vitatják.
Az elmélettel kapcsolatos teológiai és csillagászati aggályokat Ruff Tibor teológus foglalta össze a Hetek egy korábbi cikkében:
A bibliai történet szerint a fényjelenségnek két év alatt többször is jelentkeznie kellett, mivel Heródes magához vívta a napkeleti bölcseket és miután kifaggatta őket a csillag megjelenésének idejéről, úgy döntött, annak érdekében hogy biztosan végezzen a "zsidók királyával", Betlehem környékén minden két éven aluli gyermekkel végez.
"Heródes titkon hívatván a bölcseket, szorgalmatosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét...kiküldvén megöletett Betlehemben és annak egész környékén minden gyermeket, két esztendőstől és azon alól, az idő szerint, amelyet szorgalmatosan tudakolt a bölcsektől."
Lehetetlen, hogy a két bolygó együttállása két éven át tartson, megszűnjön, majd újra létrejöjjön.
A Jupiter és a Szaturnusz együttállása, melyet most is csupán néhány napra jeleznek a csillagászok úgy, hogy egy csillagnak tűnik az égben, nem tudta volna produkálni a Jézus születésének helyéhez vezérlő, mozgásban levő égi jelenséget.
"És ímé a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük megy vala mindaddig, amíg odaérvén, megállt a hely fölött, ahol a gyermek volt."
Bár az előfordulhat, hogy a bolygók mozognak és megállnak, két bolygó szinkronban erre nem képes, főleg nem úgy, hogy először kelet-nyugati (Perzsiából Izraelbe), majd észak-déli irányban (Jeruzsálemtől Betlehembe) mozognak.