Az elmúlt hetekben hallható rejtélyes zümmögésről az IFL Science nyomán a raketa.hu számolt be.
Stephen Donnelly, az Ulsteri Unionista Párt jegyzője vezette a tanács vizsgálatát, aki miközben egyrészt elismerte, hogy valós problémáról van szó, másrészt arról is beszélt, hogy a helyi „The Hum” forrása jelenleg ismeretlen.
A Hum elnevezést gyakran társítják olyan tartós és invazív alacsony frekvenciájú zümmögő, dübörgő vagy zúgó zajjal, amelyet sok ember hall, de nem feltétlen mindenki. Ilyen hangokat a világ minden tájáról jelentettek, beleértve az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Ausztráliát és Kanadát is.
Néha annak a helységnek megfelelően nevezik el őket, ahol a problémát nyilvánosságra hozták, például a "Taos Hum" Új-Mexikóban és a "Windsor Hum" Ontarióban.
Ez a furcsa, azonosíthatatlan forrású hanghatás sokakat valamilyen gép búgására emlékeztet, ám egy biztos: az alacsony frekvenciájú hang miatt sokan kötöttek már ki pszichiátriai kezelésen.
Továbbá rejtélyes módon az adott környéken élőknek csak a 2-5%-a hallja az idegtépő zúgást, ami sokak szerint rezonálással is jár.
A fültanúk leginkább egy üresjáratban brummogó dízel-motor hangjához hasonlították. Tapasztalatok szerint, aki egyszer már érzékelte a hangot, sehogyan sem tudott tőle megszabadulni, amíg az szólt.
Próbálkoztak minden elképzelhető módszerrel, füldugót tettek a fülükbe, hangos zenével próbálták elnyomni, ami némileg enyhítette a hangot, vagy hermetikusan elszigetelt szobába vonultak vissza. Ez utóbbi a lehető legrosszabb választásnak bizonyult, mert zárt térben csak felerősödött az úgynevezett „Hum”, vagyis zümmögés erőssége.
Az első eseteket az 1960-as években, Bristolból jelentették: több száz ember egyik napról a másikra idegesítő búgást hallott. Innen a másik név: a „Bristol-hum”, illetve „Taos-hum”, egy hasonló problémákkal küzdő új-mexikói város neve után, ám azóta más országokból is jeleztek hasonlót. Az évekig tartó különféle kutatásokból azonban csak annyi derült, hogy a zaj 36 hertzen szól.
A legismertebb esetek viszont az új-mexikói Taos városából származnak. A városka lakói még napjainkban is kénytelenek együtt élni a hanggal. 1991 tavaszától a helyiek tömegesen kezdték el jelezni a hatóságoknak, hogy idegesítő és beazonosíthatatlan hangokat hallanak. Ők is dízelmotor hangjához hasonlították a szinte soha meg nem szűnő, hullámzó erősségű zajt.
Két kutatócsoport is érkezett a városba, a Los Alamos-i Nemzeti Kutatóintézettl, és az Amerikai Légierő Laboratóriumától is. A szakemberek képtelenek voltak beazonosítani a hangok forrását. Itt is csak annyit derítettek ki, hogy a Taos-hum frekvenciája 32 és 80 hertz között változik.
Kérdés, mi okozhatja világszerte a rejtélyes hangokat?
A témával foglalkozó kutatók a rendelkezésre álló számos esetleírás, hang-, és videofelvétel alapján arra jutottak, hogy a jelenség igenis létezik, bármennyire is tömeghisztériának akarják beállítani ezt a hivatalos szervek. Több magyarázat is született, vannak, akik ipari vagy bányászati tevékenységgel magyarázzák, ami logikusnak tűnik, de sok esetben olyan helyen is észlelték a jelenséget, ahol nem voltak a közelben ipari komplexumok.
Mások elektromos hálózatot, trafóházat, 5G sugárzást vagy alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzást sejtenek a zaj mögött. Felmerült szeizmikus tevékenység, mikrorezgések vagy távoli földrengések is az okok között.
Természetesen az idegen lényekre is gyanakodnak, aki „jeleket sugároznak a Földre”, amit az erre érzékeny emberek zúgásként érzékelnek.
A legelterjedtebb teória a HAARP-rendszerrel köti össze a zajt. E teória szerint egyes nagyhatalmak speciális sugárzóállomással akarják befolyásolni az emberek gondolkodását, ám bizonyítani ezt sem tudták.
Az egyik legújabb elmélet szerint pedig a gravitációs hullámokat sejtik a jelenség mögött, amelyeknek létezését nemrég be is bizonyították.
Az elmúlt 60 évben, mióta a jelenség ismert, a rémisztő hang elleni védekezésnek egyetlen módja vált csak be: a szenvedő alanyoknak fehér zaj-gépeket kell használniuk. A statikus hangok ugyanis elnyomják az idegesítő hanghullámokat.