Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága egyhangú döntéssel elutasította azt a kezdeményezést, amely az alkotmány felkelésellenes záradékára hivatkozva kizárta volna Donald Trumpot az elnökjelöltségből. 

Bár a 9-0 arányban meghozott döntés kifejezetten Colorado államra vonatkozott, de egy második szavazással általánosságban is kimondta a bíróság azt, hogy az egyes államok nem rendelkeznek azzal a hatalommal, hogy egy szövetségi választásból bármely jelöltet kizárjanak. Ezt csak a Kongresszus rendelheti el egy külön törvény alapján, ám a republikánus többség ilyen döntést idén biztosan nem fog hozni.

„Nem lehet valakit kivenni a versenyből csak azért, mert az ellenfele így szeretné” – így kommentálta Trump a bíróság ítéletét, amelyet „nagy győzelemnek” nevezett Amerika számára.

A volt elnök a legfrissebb felméréseknek is örülhet, amelyek szerint minden bizonnyal tarolhat a mai szavazásokon.

Az amerikai előválasztási naptár legfontosabb dátuma március 5-e, a szuperkedd, amikor egyszerre 15 államban szavaznak a választók, és a jelölések egyharmada eldől.

A most sorra kerülő szuperkeddre Donald Trump készül a legjobb esélyekkel. Egyrészt a republikánus szempontból nem túl jelentős hétvégi washingtoni fordulót leszámítva az eddigi összes előválasztást megnyerte egyetlen versenyben maradt ellenfelével, Nikki Haley volt ENSZ-nagykövettel szemben.

Haley a kudarcok ellenére versenyben maradt, de amennyiben most Trump a várakozások és az előzetes felmérések szerint teljes, elsöprő győzelmet arat vele szemben, alighanem kénytelen lesz visszalépni, mert a volt elnök az őt támogató delegáltak számában is behozhatatlan előnyre tehet szert, és Haley a Legfelsőbb Bíróság döntése után már abban sem bízhat, hogy Trumpot eltiltják az indulástól, amely esetben ő léphetett volna a helyére.

A demokrata oldalon Joe Bidennek még könnyebb dolga van, hiszen nincs a párton belül érdemi kihívója.

Az elnök stábja mégis aggódva figyeli az eredményeket, mert a szuperkedd után már a gyakorlatban elkezdődik a közvetlen választási kampány.

Ebben Biden komoly hátrányba került a legfrissebb felmérések szerint. A The New York Times új közvélemény-kutatása szerint az elnökkel szemben egyre erősebbek a saját pártján belül is az alkalmasságával kapcsolatos kételyek, miközben Donald Trump növelte az előnyét, és már 5 ponttal vezet Bidennel szemben.

Nyolc hónappal a novemberi választások előtt az országos felmérés adatai szerint a jelenlegi elnökre a regisztrált szavazók 43 százaléka szavazna, szemben Trump 48 százalékos támogatottságával. 

A további eredményekből kiderül, hogy csak minden negyedik szavazó gondolja úgy, hogy az ország jó irányba halad és több mint kétszer annyian gondolják úgy, hogy Biden politikája személyesen ártott nekik, mint ahányan úgy vélik, hogy politikája hasznos volt a számukra. 

Megválasztása óta soha nem volt még ilyen magas, 47 százalék azoknak a szavazóknak az aránya, akik szerint Joe Biden kifejezetten rosszul végzi a munkáját. Figyelmeztető jel továbbá, hogy az elnök olyan választói csoportokban is rosszabbul áll, mint valaha, amelyek elvileg a bázisát alkotják, többek között a nők, a feketék és a latin-amerikai szavazók körében. 

Ugyankkor Donald Trumpnak sikerült egyesítenie a pártját, legalábbis a kampány eddigi szakaszában, és 2020-as választói közül 97 százalék nyilatkozott úgy, hogy most is rá fog szavazni. Ugyanez az az arány Joe Bidennél csak 87 százalék, miközben négy évvel ezelőtti támogatóinak 10 százaléka most Trumpra szavazna. 

Bizonytalanságot jelent ugyanakkor az, hogy példátlanul magas, 19 százalék azok aránya, akik mindkét jelöltet elutasítják, valamint nem tudni, hogyan befolyásolja a versenyt Robert F. Kennedy független jelöltként való indulása.