Donald Trump a kampánya során megígérte, hogy felszámolja a „mély államot”, amely általában a washingtoni intézményi ellenállást jelenti, amely akadályozza a programját. Mégis meglepő az, amilyen sebeséggel és elszántsággal az elnök nekilátott költségcsökkentési törekvéseinek a megvalósításához.

A CIA lett az első nagy nemzetbiztonsági ügynökség, amely „kilépési ajánlatot” tett a teljes munkaerő állományának. Az új igazgató, John Ratcliffe azt szeretné, ha az intézmény fiatalabb és kevésbé intézményorientált munkatársakat alkalmazzon.

Szenátusi megerősítése után Pam Bondi igazságügyi miniszter akciócsoportot hozott létre, hogy elemezze a szövetségi ügyészek és FBI-ügynökök tevékenységét azokban a büntetőügyekben, amelyeket az igazságügyi minisztérium indított Trump ellen. A munkacsoport az elnök ellen indított New York-i polgári és büntetőügyeket is megvizsgálja majd.

Tulsi Gabbard, az újonnan kinevezett nemzeti hírszerzési igazgatót egy Trump-rendelet értelmében azzal bízzák meg, hogy vizsgálja meg azt, hogy a hatáskörébe tartozó ügynökségeket miként használták fel politikai fegyverként.

Elon Musk kormányzati hatékonysági minisztériuma (a DOGE) pedig a múlt hétvégén összeütközésbe került az USAID tisztviselőivel, akik megpróbálták megtagadni Musk technológiai szakemberekből álló csapatától a hozzáférést a biztonságos kormányzati személyi adatokhoz.

Trump fő személyes kifogása az, hogy az Igazságügyi Minisztériumot fegyverként használták ellene a büntetőeljárások során, de a két nagy ideológiai csatatér a Külügyminisztérium és a Nemzetbiztonsági Tanács, ahol a tisztviselők szerint arra számít, hogy az „ellenálló” liberálisok meghúzhatják magukat.

„Azok az emberek, akiket most behozunk, 100%-ban az elnök programját támogatják”

- mondta Michael Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó a Breitbartnak ebben a hónapban, amikor bejelentette a »mélyállam« megtisztítási terveit.

„A Külügyminisztériumot nagyrészt vérző szívű liberálisok irányítják” - nyilatkozta az Axiosnak Brian Mast, floridai republikánus képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke.

Az USAID a világ első számú külföldi segítségnyújtási ügynöksége, amely 40 milliárd dollárnyi előirányzatot kezel.

Ez az amerikai soft-power alappillére a fejlődő országok befolyásolására. Emiatt a republikánusok célpontja is, akik az ügynökség egyes részeit liberális pártfogói rendszernek tekintik, amely segíti a demokratákat abban, hogy a kormányzatokba és a nem kormányzati szervezetekbe bejutassanak velük együttműködő szereplőket.

Emiatt az USAID most a Trump-kormányzatnak az amerikai kormányzat átalakítására irányuló radikális – a kritikusok által potenciálisan alkotmányellenesnek minősített - erőfeszítéseinek gyújtópontja.

Az ügynökség honlapját lekapcsolták, és egy olyan üzenettel helyettesítették, amely szerint pénteken szabadságra küldik a „küldetéskritikus feladatokkal” nem megbízott személyzetet. A legtöbb tengerentúli dolgozót 30 napon belül hazarendelik.

A washingtoni központ hétfőn zárva volt. A demokrata törvényhozók megpróbáltak bejutni, és sajtótájékoztatót tartottak, miután elutasították őket.

„Így néz ki a diktatúra kezdete”

- mondta vészjóslóan a kongresszus egyik legradikálisabb muszlim képviselője, Ilhan Omar.

Marco Rubio külügyminiszter most csapatával együtt felülvizsgálja a kiadásokat, és ezt követően születik döntés arról, hogy mi lesz a USAID sorsa: beszántják vagy csak erőteljesen megnyirbálják a hatáskörét.