Ez egy PR cikk
Az nem meglepetés, hogy a közösségbe kerüléssel egyidőben a fertőzéses eredetű betegségek is gyakoribbá válnak. Ezeknek nemcsak negatív, hanem olyan pozitív hozadékai is vannak, mint például az immunrendszer megfelelő fejlődése, erősebbé és ellenállóbbá válása.
A testi tünetek mellett a betegségeknek lelki vetülete is van, sőt, még az is előfordul, hogy pszichoszomatikus betegséggel állunk szemben. Mikor érdemes elgondolkodni ezen a lehetőségen és mit tehetünk ellene?
A pszichoszomatikus gyermekbetegség nem jelenti azt, hogy a testi tünetekkel, a betegség fizikai megnyilvánulásával ne kellene foglalkozni, hiszen ezeket minden esetben kezelni kell.
Sokkal inkább azt kell megértenünk ilyenkor, hogy milyen kapcsolati dinamikák, érzelmi és társas hatások, illetve milyen kommunikációs stílusok veszik körül a gyermeket, amelyek a betegség kialakulásában szerepet játszhatnak.
Mivel ez a betegség egy komplex rendszerben alakul ki és csak ebben értelmezhető, ezért ilyen helyzetekben a családterápia nyújthat hatékony segítséget. Az Online pszichológiai tanácsadás szolgáltatásai segíthetnek abban, hogy elinduljunk a megfelelő úton, a gyógyulás irányába.
Amikor azt látjuk, hogy túlságosan gyakran beteg a gyermek, illetve a betegség kifejezetten bizonyos alkalmakhoz vagy helyszínekhez kötődik, esetleg a mögötte álló okok tűnnek nagyon furcsának és megmagyarázhatatlannak, akkor érdemes kideríteni, hogy pszichoszomatikus betegséggel állunk-e szemben.
A pszichoszomatikus megbetegedések hátterében felnőtteknél mindig egyéni hajlam is rejtőzik. Magában a betegben pedig egy sajátos pszichodinamikus konfliktus jelentkezik, aminek fontos építőkövei az egyén lelki jellemzői, valamint az életútja.
Gyerekeknél a személyiség éretlen, ezért minden feszültségre fokozottan reagálnak. Így tehát fokozott jelentősége van a család érzelmi támogató funkciójának és a szülő-gyermek kapcsolatnak.
Az anya-gyermek kapcsolaton felül az egész családnak fontos szerepe van a gyermek lelki egészségében. Így ez egyáltalán nem az anya felelősségének tulajdonítható, hanem a betegség okai a teljes családi dinamikában keresendők.
A pszichoszomatikus gyermekbetegség hátterében fellelhetünk olyan szülői viselkedésmintákat is, amelyek akár akaratlanul is negatív következmények megjelenéséhez vezethetnek. Ilyen például a túlzottan óvó vagy az elutasító, illetve az ambivalens szülői viselkedés, de a kimondhatatlan dolgok, valamint a fel nem oldható párkapcsolati feszültségek is kellemetlen tüneteket okozhatnak.
A terápia célja az, hogy a meglévő káros folyamatok megváltozzanak, és ezzel egészségesebb, boldogabb családként élhessék tovább az életüket a gyermekek és a szülők egyaránt. A családterápia során a gyógyulás a család saját erőforrásainak aktiválásával valósul meg, és a tünetek akár teljesen megszüntethetőek.
(Fizetett PR cikk)