A Haifai Egyetem professzora, Israel Finkelstein - a megiddói ásatások vezetője - és Dr. Assaf Kleiman, a Ben-Gurion Egyetem munkatársa januárban és februárban számolt be eredményeikről a Scandinavian Journal of the Old Testament című folyóiratban. 

A város nagy részét már az 1920-as években is kutatták, de 2016 és 2022 között a lelőhely feltáratlan északnyugati sarkában folytak ásatások. A jelentés szerint Tel Megiddóban egy újonnan feltárt épületben öt helyiségben váratlanul nagy mennyiségű, gyenge minőségű egyiptomi és görög kerámiát találtak, amiből arra következtettek, hogy a kerámiák Nékó egyiptomi hadseregének - esetleg görög zsoldosok kíséretében - hátrahagyott szemétjei. 

A petrográfiai vizsgálatok megerősítették, hogy a kerámiák a Nílus-völgyből vagy a deltából származnak, tehát nem helyben előállított utánzatokról van szó.

„Ez nem díszített finom étkészlet, így nagyon nehéz azzal érvelni, hogy valaki Megiddónál, egy deportált vagy egy túlélő izraelita, hirtelen kedvet kapott a silányabb egyiptomi kerámiához, és úgy döntött, hogy azt importálja a házába”

- mondta Assaf Kleiman, a Haifai Egyetem társkutatója.

A leletek elemzése arra engedett következtetni, hogy az épületet a Kr. e. VII. század közepe táján építették, ami arra engedte következtetni a kutatókat, hogy a kerámiákat Nékó serege hozta Megiddóba, majd később elhagyták.

Bár nincs bizonyíték, amely a Nékó és Jósiás közötti csatára utalna, ez mégis egy egyiptomi katonai erő nagyarányú jelenlétére utal a bibliai csata feltételezett idején. 

II. Nékó a 26. dinasztia (i. e. 610-595) királya volt. Valószínűleg megegyezik azzal a fáraóval, akit a Biblia a 2. Királyok, a 2. Krónika és Jeremiás könyvében említ. A 2Királyok 23. fejezet szerint Júdea 16. királyát, Jósiást (Kr. e. 640-609) megölette. A júdeaiak Jóáhászt választották apja, Jósiás utódjául. Nékó fogolyként vitte vissza Joahászt Egyiptomba, ahol Joahász élete véget ért (2Királyok 23:31-34; 2Krónika 36:1-4).

Nékó éppen az asszírok segítségére tartott Észak-Levantéban, és serege Júdán keresztül vonult.

Jósiás és serege egy közeli hágónál találkozott az egyiptomiakkal, ahol a két sereg Megiddónál összecsapott.

Jósiás jelentős vallási reformokat vezetett be: megszüntette az Izrael Istenén kívüli istenek hivatalos imádatát, és elrendelte a templom kijavítását. Nékó keze által okozott halálát Jeruzsálem 586-ban, 25 évvel a halála után bekövetkezett elestével hozzák összefüggésbe, amely a babiloni száműzetés kezdetét jelentette. 

Jósiás csak a bibliai szövegekből ismert; a korszakból fennmaradt egyiptomi vagy babiloni szövegekben nincs rá utalás, és egyértelmű régészeti bizonyítékot sem találtak rá. 2019-ben Dávid városában találtak egy agyagpecsétet az Első Templom korából, amelyen a „Natan-Meleh, a király szolgája” felirat olvasható. Natan-Melehet a II. királyok könyvében Jósiás király szolgájaként említik.

(Israel365/Hetek)