Bár az uniós csúcson 26 állam vezetői úgy döntöttek, hogy meg lehet kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, „a háborúban álló ország jövőjéről alkotott világos kép és az EU konkrét tervének hiányában meglehetősen elhamarkodott az ország uniós tagságáról tárgyalni” – véli Pappin.

A külügyi elemző intézet vezetője szerint Ukrajna egyelen kritériumot sem teljesített az előzetes feltételekből, ezért az Európai Tanács döntése csak politikai állásfoglalás, mert – ahogyan azt a magyar kormány is jelezte — az ország jelenleg csak terhet jelentene az egész Európai Uniónak.

Pappin elmondta, hogy a háborúban álló, rendkívül meggyengült pénzügyi és politikai helyzetben lévő Ukrajna a kormányzás és az európai normáknak való megfelelés kapcsán olyan súlyos problémákkal küzd, amelyek teljesen alkalmatlanná teszik a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. 

Az elnök a fő kifogások közé sorolta, hogy Ukrajna nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos politikája továbbra is messze elmarad az európai normáktól. „Az ország felvétele behozná a háborút az Európai Unióba. Ukrajna gazdasági és politikai helyzete gyors ütemben romlik, és az ország jobban függ a külföldi segélyektől, valamint az ukrán államadósság külföldiek általi felvásárlásától mint valaha.”

Ha a külföldi támogatás elmarad, Ukrajna gazdasági helyzete még távolabb kerül az Európai Unióhoz való csatlakozás kritériumaitól. A csatlakozási tárgyalások megkezdése az Európai Unió bővítési stratégiáját is hiteltelenítené. Bár az Ukrajna elleni orosz invázió arra késztette az európai vezetőket, hogy igyekezzenek felgyorsítani a folyamatot, Ukrajna európai uniós tagsága távolabbinak látszik mint valaha – szögezte le Gladden J. Pappin a Heteknek adott interjúban.

Az angol nyelvű beszélgetés már meghallgatható a Hetek World csatornáján, hamarosan magyar felirattal is közzétesszük az adást. 

A Magyar Külügyi Intézet részletes jelentése Ukrajnáról itt olvasható.