Ahhoz, hogy munkánkat folytatni tudjuk, az Ön támogatására is szükségünk van. Most futó akciónkban a nyomtatott és online hetilap előfizetés mellé ajándék Hetek maszkot adunk. Részletek és a teljes nyeremény lista itt: www.hetek.hu/elofizetes

Nézzük, hogyan eszkalálódtak a drámai események: 

1. Nagygyűlés helyi idő szerint 11:50-kor. Trump ekkor azt mondja a tüntetők tömegének, hogy sétáljanak el együtt a Capitoliumhoz a Fehér Ház déli oldalától, hogy ott biztosítsák támogatásukról a bátor szenátorokat és kongresszusi képviselőket, akik megtámadják az elektori szavazatok hitelességét.

2. 13:10-kor dulakodás kezdődik a csekély számú rendőri erőkkel. Viszonylag rövid idő alatt a tömeg elözönli a Capitolium előtti teret, ami elválasztja a Szenátus és a Képviselőház termeit. 

3. 13:33-kor betörnek a Capitoliumba néhányan. Ekkor már elrendelik a további rendőri erők mozgósítását, Trump viszont vonakodik bevetni a Nemzeti Gárdát. 

4. Miközben több tüntető már mászik fel a Capitolium előtti tér falaira, Trump még a bent zajló politikai folyamatokra figyel, s arról posztol, hogy Pence-nek nem volt bátorsága megakadályozni a szavazatok hitelesítését. Pence már korábban nyílt levélben magyarázta el, hogy ez miért nem lehetséges. Mindezt akkor, amikor az alelnököt már kimenekítették a szenátus ülőterméből. 

5. 14:30. A rendőrség könnygázt vet be, a tüntetők poroltót. A képviselőházi üléstermet elbarikádozzák a biztonságiak belülről, fegyvert szegezve az amúgy nem áttetsző, de betört ablakon keresztül bekukucskáló tüntetőkre. 

6. 14:45. Lövések dördülnek el. Az üléstermekben maradt több képviselő is, akik a padok között, székek alatt bújnak el. 

7. A tüntetők beözönlenek a már teljesen üres szenátusi ülésterembe az épület túloldalán. 15 óra körül valaki be is ül az elnöklő székbe és azt kiabálja: Trump nyerte a választást. 

8. Fél órával később egy nőt agyonlőnek a rendőrök. Halálának körülményei egyelőre nem tisztázottak. 

9. 16 órára megérkezik az erősítés, végül az alelnök mozgósította a Nemzeti Gárda 1100 tagját, hogy állítsa helyre a rendet. Trump eddigre már a harmadik posztot teszi közzé, köztük egy videós felhívást is, hogy álljanak le és menjenek haza a tüntetők. 

10. Este 8 órára helyreáll a teljes rend, folytatódnak az ülések és pár óra múlva Mike Pence ki is hirdeti a választások győztesét: Joe Bident. 

Trump felelősségéről

A jelen helyzettel kapcsolatban Trumpot viszonylag nagy felelősség terheli. Egy vitathatatlanul sikeres és bravúros első elnöki ciklust követően a koronavírus-járvány tetőzésével és a választási kampány hajrájával valami megbillent.

A novemberi elnökválasztásig vezető úton nem sikerült kellően felmérni, illetve, hogy mekkora a társadalmi elégedetlenség az elnök megnyilvánulásaival szemben, mekkora kockázatot rejt magában, hogyha a republikánus kampánygépezet teljes háttérbe szorításával csak és kizárólag a Trump-család és vonzáskörzete vezényli le a teljes mozgósítást (sokak szerint ezzel magyarázható, hogy a csatatér államokban a republikánus képviselő-, és szenátorjelöltek jól teljesítettek, míg az elnök alulmaradt).

Joggal sérelmezte néhány korábban Trump-párti publicista azt, hogy

azokat a kulcsszereplőket, akik a 2016-os kampányt sikerre vitték, végül négy év alatt teljesen kiszorították a pozícióikból.

Az is hatalmas kérdés, hogyha az elnök előre sejtette/tudta, hogy a választást el fogják csalni, akkor miért nem tett határozott óvintézkedéseket? Amennyiben november 3-án valóban megtörténtek azok a rendszerszintű visszaélések, amelyekről az elnök még most is meg van győződve, akkor miért nem járt el a lehető legszakszerűbben? Gondolhatunk itt oknyomozásra, felderítő munkára, újságírói kutatásokra, jogi stratégiára, bírósági munkára.

A novembertől január elejéig tartó időszak hemzsegett a hibáktól, bakiktól, széthúzásról, személycseréktől, taktikai irányváltásoktól.

Éppen ezért juthattunk el addig a pontig, hogy Trump már méltatlan módon a saját alelnökét, Mike Pence-t vette célkeresztbe, amiért nem volt hajlandó alkotmányos válságot előidézni az ő érdekében. Az a helyzet, hogy el sem kellett volna jutni eddig a pontig.

Ha Trumpnak valóban igaza van, akkor ezt jó előre felkészülve és a lehető legprofibban kellett volna bizonyítani és tálalni. E nélkül az állításai tényleg csak puszta hergelésként hatnak. 

Milyen felelőssége lehet tehát Trumpnak a capitoliumi ostromban? Mindent összegezve annyi, hogy olyan szinten járatta csúcsra a választási csalás narratíváját, hogy a szavazók jelentős része teljesen jogosnak érezte, a korrupt hatalmi elittel szemben való elégtételszerzést. 

Donald Trump minden bizonnyal nem akarta, hogy a tüntetők megrohamozzák a Capitoliumot. A szerdai posztjai, üzenete – valamint a választási vereség azóta történt elismerése is abba az irányba mutat, hogy a törvényt és rendet fontosabbnak tartja, mint az elégtételt.

Trumpról sok mindent mondhatnak a kritikusai, de azt, hogy erőszakra buzdítana bárkit is, semmiképpen sem.

Szavait ugyanakkor, különösen a capitoliumi ülés napjára szervezett "vad" gyűlésen elmondott beszédét simán értelmezhették sokan úgy, mint felkérést egy keringőre.

Ne feledjük, a jobboldali szavazótábor legszélén komolyan zavart egyének, rasszista és neonáci csoportok, vagy éppen túlbuzgó szervezetek is vannak, akik csak arra várnak, hogy Trump mondatait sajátos módon értelmezve akcióba lendüljenek (A korábbi tüntetéseken tömegverekedésekben részt vevő Proud Boys tagokat, vezetőt konkrétan eltiltották Washington DC-ből még január 6-a előtt).

Trump részéről tehát ilyen szinten talán felelőtlenség volt felkorbácsolni egy többszázezres tüntető tömeget, úgy, hogy mindössze pár száz méterre ülésezett az "ellenség" maga: a "kisembereket semmibe vevő" politikai elit.

Sokan várnak magyarázatot arra is, hogy a leköszönő elnök miért ennyire késve ítélte el interneten a rendbontást, miért nem vetette be hamarabb a Nemzeti Gárdát. Kettős irányú kommunikációja nem volt kellően határozott ahhoz, hogy az hasson a résztvevőkre.

Bár a fentebb írtak alapján a tüntetőket valószínűleg akkor már nem is igazán érdekelte, hogy az elnök mit posztol az interneten. 

Valóban Beépültek ANTIFA és BLM tüntetők? 

Az is elterjedt az interneten, hogy a tüntetés azért vált ennyire radikálissá, mert szélsőbaloldali demonstrálók magukat szélsőjobboldalinak kiadva eszkalálták az eseményeket.

Ez a feltételezés önmagában nem teljesen légből kapott, hiszen a mindenkori tüntetéseken rendszerint előfordul, hogy valakiknek érdeke a tömeget radikális irányba vinni, botrányt kirobbantani. Sokszor él a hatalom a beépített rendbontók eszközével, amikor ellenzéki demonstrációról van szó. 

Az interneten előkerült egy olyan Antifa szóróanyag, amin az szerepel, hogy a szélsőbaloldali anarchista szervezet tagjai hordjanak Trump-párti jelvényeket, adják ki magukat Trump-szavazóknak és úgy randalírozzanak, így lejáratva a másik politikai oldalt. Ugyancsak érdekes egy közösségi oldalra feltöltött felvétel, amelyen a Capitolium előterére betörő tüntető tömegben levisznek a földre egy embert, aki megpróbálja betörni az épület egyik üvegét. Többen azt kiabálják, hogy az illető az Antifa tagja. 

Ennél is konkrétabb bizonyítéknak tűnik, hogy voltak BLM tagok is a Capitoliumot ostromló tömegben, hogy letartóztatták John Earle Sullivan szélsőséges BLM-aktivistát Washington DC-ben, miután ő is bement a Capitoliumba szerda délután. Ez az ember egy augusztusi washingtoni tüntetésen felkelésre és erőszakos szélsőbaloldali forradalomra buzdította a demonstrálókat.

One of the men who was part of the siege of the Capitol building is John Earle Sullivan, an extreme BLM activist from Utah. He was arrested & charged in July 2020 over a BLM-antifa riot where drivers in Provo were threatened & one was shot. https://t.co/C0WQsEfcIG pic.twitter.com/Kxm5du2Ozs

— Andy Ngô (@MrAndyNgo) January 7, 2021

A fentiek ellenére az Antifa mozgalom és a BLM-tüntetések egyik legkiválóbb, és leginkább naprakészebb szakértője azt állítja, hogy

nem az Antifa szervezte meg, robbantotta ki a Capitolium ostromát.

Mint mondja, sem felszereltségben, sem öltözékben (Trump-párti ruházat ide, vagy oda), de még stratégiai viselkedésben sem voltak olyanok a tüntetők, mint az Antifa tagjai.

Andy Ngo szerint nem tudnának egy ilyen akciót úgy megszervezni, hogy arról semmilyen információ ne szivárogjon ki. (A riporter évekig volt beépülve több Antifa-szervezetbe is.)

Ráadásul a demonstráció erőszakosságában való különbség szemléltetésére példát is felhozott: január 6-án erőszakos felvonulásra került sor Portlandben is, ahol komoly fegyverekkel felszerelt fekete ruhások próbáltak megostromolni hatósági épületeket.

Kapóra jött

Ugyanakkor arra még nincsen válasz, hogy egy ilyen horderejű eseménynél, amikor egy "egymilliós" nagyságú tüntetést szerveznek nem messze attól a helyszíntől, ahol az ország szinte összes vezetője együtt ülésezik,

hogyhogy nincsen kellő számú rendőr és katona. 

Némelyik internetes felvételen az látható, hogy a rendőrök különösebb ellenállás nélkül hagyják, hogy a tüntetők áttörjenek a kordonokon, valamint betörjenek az épületbe. Más felvételek viszont komoly dulakodásról és elképesztő túlerőről tanúskodnak. 

Került ki felvétel tüntetővel szelfiző biztonságisról is. Rendkívül súlyos mulasztás történt a hatóságok és döntéshozók részéről, arról nem is beszélve, hogy sokan szakmaiatlannak érezték az épületen belüli intézkedéseket is. Eddig összesen 5 emberről tudunk, akik életüket vesztették az incidensben. 

Do not accept any rhetoric claiming U.S. Capitol Police was “unprepared” or “overwhelmed” by the terrorists.

THEY👏🏾 LET 👏🏾 THEM 👏🏾 IN 👏🏾pic.twitter.com/45SxdFy7Aq

— Uju Anya (@UjuAnya) January 7, 2021

Egyet biztosan lehet állítani, a capitoliumi események a politikai elit több szereplőjének is kapóra jöttek.

A demokrata vezetők egymásra licitálva borzadtak el a szerdai eseményeken, nem kis álszentségről adva tanúságot. A 2020-as év folyamán a BLM-tüntetések keretében többször is támadtak meg helyi kormányzati és hatósági épületet tüntetők, nem egyszer Washington DC-ben is lángoltak autók egy-egy felvonulást követően. Mindent egybevéve számtalan ember vesztette életét közvetlenül, vagy közvetve (pl. rendőrségek zsarolása, lecsavarása, visszaszorítása révén) az Antifa-, illetve BLM-tüntetéseknek köszönhetően. Ezeket az eseményeket sokszor a mainstream média és a demokrata politikai vezetők is relativizálták, míg

maga Joe Biden az Antifát csupán egy ideának minősítette. 

Politikai téren a demokratáknak nem csak mindhárom testületet sikerült megszerezniük, de Trumpot is kispadra ültették azzal, hogy a Capitolium ostromának felelősségét egyedül őrá hárították, kezdeményezve még január 20-a előtt a hatalomból történő elmozdítását.

A demokrata vezetés sikeresen megtörte azt a maradék republikánus ellenállást is, ami még Trump nyomására megmaradt a párton belül. Az események és a felháborodás hatására, szinte mindenki elpártolt az elnök mellől. Nem véletlen, hogy Trump kétszer is ígéretet tett arra, hogy békés úton átadja a hatalmát Joe Bidennek. 

Ugyanakkor a republikánus pártelitnek is jól jött ez a botrány, mivel feloldották ezzel azt a gordiuszi csomót, ami a következő négy évben nyomasztotta volna őket.

Trump ugyanis a választásokat követően szűk körben már kilátásba helyezte, hogy 2024-ben ismét elindulna a választásokon. Erre építette igazából fel a választási csalások narratívájával a mozgalmát is, elszívva a levegőt a Republikánus párt elől.

A párt Trump-ellenes - Trump-párti törésvonalon történő megosztásával ugyanis nem hagyott volna más lehetőséget a republikánus politikusok előtt, minthogy megint egységesen betömörüljenek mögé, és az ő szekerét tolják négy év múlva a mostani vesztes kampánya ellenére.

Sokak szerint a szenátus elvesztése is ennek köszönhető, mert ilyen körülmények között kellett szavazniuk Georgiában a republikánusoknak is, olyanoknak is, akiknek már kezdett sok lenni az elnök személye. A sikerhez minden bizonnyal a párt teljes egységére lett volna szükség, amire jelen helyzetben esély sem volt. 

Jelen helyzetben a politikai elit azonban fellélegezhet, kevés esélye van annak ugyanis, hogy Trump a következő négy évben sikerre vigye egy ilyen történelmi botrány után a mozgalmát, ugyanakkor a befolyása a szavazótáboron belül megmaradhat, így kérdés, hogy a 2024-es jelöltállítás milyen szempontok szerint alakul majd. 

Egy dologról azonban nagyon kevesen beszélnek. A capitoliumi eseményekben óriási felelőssége van ennek a politikai elitnek is, függetlenül a különféle elméletektől.

Az a több tízmillió Trump-szavazó, aki meg van győződve arról, hogy a választások nem törvényszerűen zajlottak le, megérdemelné, hogy a gyanúját és bizalmatlanságát eloszlassák.

Nem számít, hogy mennyire megalapozottak az állítások, az amerikai állampolgárok jelentős hányada szerint Joe Biden nem legitim, a törvényhozás sem legitim, a demokratikus választásokban pedig nem bízhatnak.

Mindez azért, mert nem volt képes a világ egyik legnagyobb hatalma egyetlen alapos és transzparens vizsgálatot, tárgyalást sem lefolytatni az ügyben. Holott ugyanezt megtették a 2016-os orosz beavatkozás vádjával kapcsolatban, amiről később kiderült, körülbelül semmiféle valóságalapja nincsen. Most is meg kellett volna tenni.