A titka a Toszkánában megrendezésre kerülő derbinek a festői tájak mellett a terepviszonyokban és az igen nehéz befutóban rejlik. Szép és nehéz egyaránt. Kicsit emlékeztet a Paris-Roubaix-ra ugyanis ha száraz az idő, akkor a kerékpárosok által létrehozott porfelhő hamarabb megpillantható mint maga a bringás.

A Strade Bianche körülbelül 30 százalékát murvás szektorok teszik ki, ez 63 kilométert jelent. A teljes hossza 184 km.

Egyre népszerűbb a World Tour versenyeken a murva és a macskakő. Emlékezzünk vissza, a tavalyi Giro d’Italia is tartalmazott ilyet, illetve például minden évben a Tour de France a párizsi Champs-Élysées macskaköves burkolatán ér véget. Ezen kívül több más versenyen szakaszonként bele-bele fut a mezőny ilyen finomságokba.

Valter Attila negyedik helye nagyon fontos eredmény a magyar kerékpársportban, ugyanis most is nagyon komoly nevek voltak a rajtlistán.

Látható módon Valter feltudja és fel is meri venni a versenyt ellenfeleivel.

A Tadej Pogacar (UAE Team) ért be elsőként, aki egyszerűen megállíthatatlannak tűnik. Idén már megnyerte az UAE Tourt. 23 évesen olyan győzelmi statisztikával rendelkezik, amelyről sokan álmodni se mernek.

A második helyen Alejandro Valverde (Movistar) végzett. Az elnyűhetetlen spanyol 41 évesen is a legjobbak között teker. Elképesztő teljesítményt nyújt. Idén megnyerte a Trofeo Pollença - Port d'Andratx és a három szakaszos Gran Camiño versenyeket.
Harmadikként a dán Karen Asgreen (Quick-Step Alpha Vinyl Team) ért célba. Ebben a szezonban nem voltak nagy eredményei, de erre a dobogós helyezésre van oka büszkének lenni.

Valter Attila negyedikként olyan nevek előtt ért célba mint Pello Bilbao, Jhonatan Narvaez, Diego Ulissi vagy Simon Clarke.

„Az év eleji közepes kezdés után tegnap reggel már éreztem, hogy jó napom lehet. Ez leginkább abból jött le, hogy kevésbé stresszeltem az átlagosnál. Volt bennem egy nyugodtság az izgalom mellett.

Megint nagyon sokat hozzátett az egészhez, hogy két nagyon jó barátommal tudtam magyarul beszélgetni a verseny közben.

Marcinak mondtam is az első szektorban, hogy ez olyan mint az izraeli montiverseny, amit pár éve nyomtunk együtt. Erikkel pedig a vége felé bíztattuk, segítettük egymást infókkal, vagy csak poénokkal, hogy teljen az idő.” – mondta Valter.

„Talán az volt a verseny egyik legnehezebb pontja, egy elég kis létszámú mezőny maradtam együtt. Volt, hogy csak tízen mentünk az élbolyban, ez pedig eléggé felspanolt.. A végén elléptek páran, de ettől még továbbra is bíztam egy jó eredményben. Az utolsó meredek szektorban mindent beleraktam, majd Bilbaóval felértünk az előttünk haladó három versenyzőre. Aztán jól összedolgozva jutottunk el az utolsó kis emelkedőig, ami élőben nem olyan vészes, mint a tv-ből. Hónapok óta dolgozom a robbanékonyságom visszaszerzésén, az utolsó pár száz méteren meg úgy éreztem magam, mint anno csömöri montisként: gyorsnak! A célban pedig örömömben csapkodtam a levegőt! Negyedik lettem egy ekkora versenyen, mégis hova mérgelődjek?!”

Fetter Erik a 47. helyen ért célba, Dina Márton pedig DNF-el zárta a versenyt.

(Eurosport/Procyclingstats/Hetek)