Teljesen átszővik mindennapjainkat az internetes portálok és a közösségi oldalak. Fokozottan igaz ez a fiatalabb korosztályra, akik különösen veszélyeztetettek az öngyilkosságra vezető tartalmak tekintetében.

Erről „tanúskodik” Molly Russel esete is, aki 14 évesen vesztette életét öngyilkosság következtében az Egyesült Királyságban, s az idén szeptemberben lezárult nyomozás megállapította, hogy nem biztonságos közösségi média tartalmak „több, mint minimális” mértékben közrehatottak a tragédia bekövetkeztében. Molly ugyanis a közösségi média fiókjain, Instagramon, Pinteresten és Twitteren találkozott az öngyilkosságot romanticizáló tartalmakkal - az algoritmusok működése eredményeként egyre gyakrabban és gyakrabban.

Esete sajnos nem egyedülálló, a nyomozást követően több tucat család jelezte, hogy gyermekük elvesztésében a kockázatos online tartalmak befolyását jelentős tényező volt szerintük. De a hírességek világában is jelen van a probléma.

Selena Gomez esete

Az elmúlt hetekben jelent meg a népszerű pop-énekes, színész, Selena Gomez önéletrajzi dokumentumfilmje, a My Mind and Me, melyben szintén a fiatalok mentális egészségére hívja fel a figyelmet saját történetén keresztül.

A másfél órás filmben kendőzetlenül láthatjuk a rossz és a felemelő pillanatokat, az önelfogadással küzdő – egy ponton túl már élni sem akaró - fiatal lány útkeresését. Selenát 2018-ban diagnosztizálták bipoláris depresszióval, melyet a menedzserei tanácsai ellenére őszintén felvállalt, azt remélve, hogy a mentális zavarok miatti stigmatizáció idővel ezáltal is csökken, és sorstársai, különösképpen a fiatalok, kevésbé érzik majd magukat egyedül.

Egy alapítványt is létrehozott Rare Impact névvel, melynek célja minél több fiatal számára elérhetővé tenni a mentális egészség fejlesztéséhez, megőrzéséhez szükséges forrásokat.

Lesújtó trendek és megelőzés

A fiatalkori öngyilkosság sajnos növekvő tendenciát mutat, aminek hátterében leggyakrabban mentális zavar, depresszió, pszichoaktív szerhasználat, viselkedészavar pszichotikus kórkép áll, melyeket súlyosbíthatnak a negatív életesemények (szóbeli vagy fizikai bántalmazás, szülők válása) kortárs kapcsolati nehézségek (beilleszkedési nehézség, bullying) illetve az iskolai kudarcok. Védőfaktorként tekintenek ugyanakkor többek közt a jó problémamegoldóképességre, az optimizmusra, rendszeres sportra, a vallásosságra és a jó szülő-gyermek kapcsolatra.

A megelőzés, kockázatfelismerés több ponton is történhet: a fiataloknak közvetlenül tartott előadással, a fiatalokkal foglalkozó felnőttek (szülők, pedagógusok stb.) képzésével illetve iskolapszichológus működésén keresztül is. De a kortárs segítőknek, lelkisegélyszolgálatoknak és a médiának is jelentős preventív hatása van.

A lelkisegélyszolgálatok, melyek ingyenes, állandó elérhetőséggel, a névtelenség biztosításával és problémaérzékenységgel állnak a segítségkérők rendelkezésére, éves szinten csaknem kétszázezer hívást fogadnak hazánkban, s a fiatalabbak is egyre gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel.

Kék Vonal (gyermek- és ifjúsági telefonszolgálat): 116-111 (éjjel-nappal, vezetékesről hívható, ingyenes)

Létezik telefonos alkalmazás is azok számára, akik telefonon nem mernek segítséget kérni, ez a Kapcsolj egyből! anonim chat, mely iOS- és Android-rendszerről is elérhető. A segítségkérésen túl helymeghatározással a fiatal számára felajánlja a hozzá legközelebb eső intézményeket, ahová személyes segítségért fordulhat.

A média is lehet segítség

A média pozitív, preventív használatára jó példa Mélylevegő Projekt nevű Instagram-oldal, melyet 2020 májusában hozott létre három pszichológus szakos hallgató, s mára 127 ezer követőjük van, fő céljuk a fiatalok tájékozottságának növelése a mentális egészség témájában, a különböző problémák bemutatása és útmutatás azt illetően, hogyan, hol kaphatnak segítséget illetve hogyan segíthetnek másoknak.

A személyes programokat illetően 2019-ben zárult le egy ígéretes programsorozat, melyben számos ország között hazánk is részt vett. A Fiatalkori mentális egészség-öntudatosság program (Youth Aware of Mental Health programme: YAM) a mentális egészséggel kapcsolatban biztosít oktatást és célul tűzi ki a fiatalok „énhatékonyságának” növelését. Vagyis a résztvevők könnyebben ismerhetik fel a különböző problémákat és eredményesen nézhetnek szembe velük.

A program négy héten keresztül zajlik, hat alkalommal negyvenötpercet foglal magában, melyeket az iskolától független, kiképzett szakemberek tartják. Többek közt szó esik a lelki egészségről, stresszről, krízisről, depresszióról és öngyilkossági gondolatokról, segítségnyújtási lehetőségekről és arról is, kihez fordulhatnak.

A program fogadtatása a fiatalok részéről kifejezetten pozitív volt, s a számszerű értékek is a program eredményességét bizonyították a fiatalkori öngyilkosság megelőzésében, melynek köszönhetően a YAM program az iskolai részévé is vált már több országban, s fontos lenne hazánkban is. Különös tekintettel arra, hogy Magyarország az Európai Unióban a 3. helyen áll az öngyilkosságok számát tekintve, Litvánia és Lettország után. Az így elhunytak aránya a mentális egészség egyik legfontosabb indikátora.

Mit mutatnak a számot?

A legjelentősebb rizikófaktorok a mentális zavarok, a családban már bekövetkezett önpusztító haláleset, s közre játszhat negatív élethelyzet/életszakasz, illetve az évszak is.

Társadalmi rétegeket tekintve a legmagasabb és legalacsonyabb rétegekben gyakoribb. Számuk megugrik a gazdasági válságok idején, viszont háborús helyzetben alig fordul elő, melyet jól illusztrál, hogy Magyarország esetében is a világháborút követően emelkedett meg drasztikusan a számuk, és 1983-ban tetőzött (4911 haláleset) majd 1987 óta lassú, fokozatos csökkenés jellemző. 2000 és 2020 között csaknem a felére csökkent a népeségszámhoz viszonyítva. 2020-ban hosszú idő után először volt megfigyelhető emelkedés, mely 2021-ben viszont nem folytatódott.

A hivatalos adatok így néztek ki az elmúlt években a KSH nyilvántartása alapján:

• 2017: 1634
• 2018: 1656
• 2019: 1550
• 2020: 1706
• 2021: 1561

Életszakaszt tekintve időskorban és középkorban magasabb a száma (55 év felett) mely háttrében az időskori depresszió illetve az életközepi válság állhat magyarázó okként. A férfiaknál négyszer gyakoribb a befejezett öngyilkosságok száma.

Régiót illetően a Dél-Alföldön figyelhető meg a legtöbb ilyen haláleset. Tévhit, hogy karácsony idején van a legtöbb, valójában ez május-júniusra esik, feltételezések szerint azért, mert a téli ünnepek az összetartozás érzését erősítik.

Előjelek

Az öngyilkosságot az esetek nagy többségében megelőzi nyílt vagy közvetett segítségkérés. Fenyegető jelek lehetnek a tartós önpusztító magatartás, (élet)veszélyes helyzetek keresése, megváltozott viselkedés, érdeklődés hiánya, hirtelen hangulatingadozások és a kommunikáció megszüntetése. További jel lehet a halálvágy egyértelmű kifejezése szóban, értelmetlenség hangoztatása, végrendelkezés szóban vagy írásban, búcsúlevél és a szükséges szerek, eszközök beszerzése. 

Hogyan segítsünk?

Gyanú esetén az odaforduló, empatikus, elfogadó magatartás, az érzései iránt érdeklődő kérdések segíthetnek. Az öngyilkossági szándékra való nyílt rákérdezés, az arról való nyílt, őszinte beszéd kulcsfontosságú, hiszen így napvilágra kerül a nyomasztó gondolat, s enyhül a magányérzet. Az élet értelméről tartott „kiselőadás”, tanácsadás, vitatkozás ebben a helyzetben kifejezetten káros, ugyanis eltávolítja az illetőt.

Ha valaki lelki válságban van, erős érzelmeket mutat, és öngyilkossági szándékról beszél, maradjon vele és hívjon mentőt! Ha hasonló helyzetben van az Ön környezetében is valaki, itt tudhat meg többet a legfontosabb információkról.

A háttérben gyakran meghúzódó depressziót bárki tapasztalhat élete során, bármely életkorban; általánosságban 6 személyből 1 átmegy depresszión élete valamely szakaszában. A depresszió több, mint egy rossz nap, hosszabb időn át, tartósan elhúzódó rossz kedv, ami a mindennapi tevékenységeket negatívan befolyásolja.

Előfordulhat traumatikus, stresszes események miatt, szeretett személy elvesztése után vagy anyagi problémák esetén, de az életben bekövetkezett nagy változás is előidézheti, akkor is, ha az tervezett volt. Krónikus Tünetek között szerepel: szomorúság, a szorongás, a régebben örömöt okozó tevekénységek elhanyagolása, ingerlékenység, nyugtalanság, alvászavarok, aluszékonyság, átvágytalanság és túlevés, fejfájás, gyomorproblémák, fájdalmak, melyek nem javulnak a kezelésekre, koncentrációs zavar, emlékezésbeli nehézségek, döntésképtelenség, fáradtság, ami nem múlik, bűntudatérzés, értéktelenség, kétségbeesettség, önsértéssel, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.

Ha ezek közül több, tartósan fennáll, szakemberhez kell fordulni, különösen, ha azok rosszabbodnak vagy kihatással vannak a mindennapi életre.

Ha Ön vagy környezetében más is hasonló problémával küzd, keresse a Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetségét (LESZ): 116-123 (éjjel-nappal hívható, ingyenes).

(BBC / Rottentomatoes / Hetek)