A rejtélyes tenyérnyomot a vízzel soha fel nem töltött egykori várárok falán látták meg, amely az 1099-es keresztes hódítás előtti muszlim időkben Jeruzsálem várfalait kívülről biztosította.

A várfal melletti utcában éppen útfelújítás zajlik, és a munkálatok során találtak rá a régi korok építészeti nyomaira, ezért hívták a régészeket, akik a 10. században már fennálló, de talán korábban épített száraz árok maradványait tárták fel.

A várost egykor körülvevő árkot védelmi céllal építették, hogy megfékezze a lovakon és ostromgépezettel érkező középkori hódítókat. A korabeli feljegyzések szerint a keresztes lovagok az ostrom kezdete előtt feltöltötték ezt az árkot, hogy közelebb juthassanak a falakhoz.

A Szentföldön található középkori várak körül csak száraz árkok húzódtak, mert nem volt víz a megtöltésükhöz.

Az európai erődök és kastélyok köré ásott, vízzel teli árkok jól ismertek. A jeruzsálemi védmű száraz árok volt, amely mélységével és szélességével lelassította a katonák mozgását - mondta az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) Facebook-oldalán az ásatásokat vezető régész, Zubair Adavi.

“A lovagi csaták, a kardok, nyilak és lovasok rohamainak korszakában Jeruzsálem erődítményei félelmetesek és kifinomultak voltak számos olyan alkotóelemmel, amelyek a várost megrohamozó hatalmas seregek megállítását szolgálták. A középkori hódítóknak egy mély árkon és két vastag falon kellett áthaladniuk, miközben a város védői tüzet és kénkövet záporoztak a falakról. Igazi pokol volt” - tette hozzá Amit Ram, a régészeti hatóság jeruzsálemi igazgatója.

A város erődítményei között rejtett alagutak is voltak, amelyeket az IAA régészei már korábban feltártak. Ezekből az alagutakból előbújtak a város védelmezői, lecsaptak az ellenségre, és egy szempillantás alatt visszatértek a városba - tette hozzá Ram.

Nem tudjuk, hogy a kézlenyomatot vandalizmusból, csínytevésként faragták-e a kőbe, vagy jelképez valamit, és valójában valamilyen irányba mutat”

- mondták a kutatók az árok mélyén talált rejtélyes vésetről.

(MTI / Hetek)