A dokumentumot a „beteg magyar demokrácia” emlegetésével botrányt kavaró Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke mutatta be. 

Noha sok európai uniós tagállamban szigorú jogi szabályozás védi a jogállamiságot,

a média és az igazságszolgáltatás szabadsága előtt álló kihívások több országban súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus normák betartására

- közölte az Európai Bizottság alelnöke szerdán Brüsszelben.

Vera Jourová kiemelte: a koronavírus okozta válság leküzdése az Európai Unió egészében próbára tette a jogállamiság kereteinek rugalmasságát, és

a kormányok által hozott rendkívüli intézkedések némelyike határozottan túlzó volt.

Az országspecifikus értékelések azt mutatják, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége továbbra is komoly veszélyben van egyes tagországokban, volt olyan eset, amely az unióról szóló szerződés 7-es cikke szerinti eljáráshoz vezetett - mondta. A korrupciós ügyekben a nyomozás, a büntetőeljárás és az ítélethozatal hatékonysága több tagországban továbbra sem elégséges - mutatott rá.  

Egyes tagállamok esetében emellett komoly aggályok vetődnek fel a médiára és a médiahatóságokra gyakorolt politikai nyomás, illetve az újságírókat és más médiaszereplőket érő megfélemlítések és támadások miatt is - tette hozzá.

Mi áll a jelentésben?

A 24. hu összefoglalója szerint a következő kritikákat fogalmazta meg az Európai Bizottság az igazságszolgáltatással, korrupcióval, média-függetlenséggel és a fékek és ellensúlyok működésével kapcsolatban:

Magyarország igazságügyi rendszerének állapotával kapcsolatban számos alkalommal adtak hangot aggodalmuknak az európai intézmények, beleértve ebbe a hetes cikk szerinti eljárás elindítását is, de az Európai Bizottság ajánlásaik máig sem kerültek megvalósításra, különös tekintettel arra, hogy független bírói tanács ellensúlyozza az OBH elnökének hatalmát. A Kúriával kapcsolatban különösen azt találták aggasztónak, hogy szembe mentek Európai Bíróság egyik ítéletének. Kritikával illették az Alkotmánybíróságba jelölhető bírók jelölési feltételeit is, azonban elismerték, hogy a magyar igazságügyi rendszer alapvetően hatékonyan működik és megfelelően digitalizált.

A korrupcióval kapcsolatban problémásnak találták, hogy szoros a kapcsolat  áll fenn bizonyos nagyvállalatok és politikai szereplők között. Állításuk szerint a nem mutatunk túl nagy a hajlandóságot a korrupciós vádak kivizsgálására, kiváltképp, mikor az magas rangú vezetőket érint. A korrupció ellenes keretrendszer eleve több hatóság között oszlik meg, és a jelentés szerint egyre fogy a független és civil ellenőrzés felette.

A Médiatanács függetlensége is veszélyben van, állítja az Európai Bizottság által kiadott dokumentum, mivel a médiatulajdonosokkal kapcsolatos transzparencia információik szerint egyáltalán nem biztosított. Egy gigantikus kormánypárti médiaóriás, a KESMA méretét is külön kritikus problémaként említették, ami fenyegetést jelent a médiapluralizmusra. A rengeteg állami hirdetés, amit kormánypárti lapok kapnak, a jelentés szerint lehetőséget ad a média indirekt politikai kontrolljára. A független médiumok eközben szerintük folyamatos, sokszor gazdasági jellegű támadás alatt állnak.

A jelentés megemlítette továbbá, hogy a törvényhozás működése is problémás, mivel a hatástanulmányok és az előzetes egyeztetések megszűntek létezni, illetve a civilek civiltörvény általi egyre komolyabb elnyomása is gondot jelent, nem is beszélve arról, hogy az az Európai Bíróság szerint összeegyeztethetetlen az uniós joggal.

Varga Judit: abszurd és valótlan a jogállamisági jelentés

Abszurdnak és valótlannak nevezte az Európai Bizottság 2020-as jogállamisági jelentését Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán szerdán.

"Az Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban"

- írta a magyar miniszter a Facebookon, hozzátéve, hogy a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan.

Varga Judit értékelése szerint a jelentés hatálya önkényes, és egyetlen olyan objektív referenciaértéket sem határoz meg, amely minden tagállamra nézve egyformán alkalmazható lenne. A jelentés forrásainak kiválasztása elfogult és nem átlátható - közölte.

"Elfogadhatatlan, hogy a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei"

- fogalmazott Varga Judit.

Kiemelte, hogy a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.

Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellentétben Magyarországon a konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a nyilvánossághoz - tette hozzá.

Magyarország alaptörvénye és állami berendezkedése a jogállamiságon alapul - folytatta -, Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.

"A magyarországi helyzetre vonatkozó összes megbízható információ objektív és pártatlan elemzése csak arra a következtetésre vezethet, hogy Magyarországon az Európai Unió alapvető értékeit tiszteletben tartják, és a jogállamiság elve érvényesül"

- összegzett Facebook-posztjában Varga Judit.

(MTI/24.hu/Hetek)

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook-oldalunkon megteheti: