Vona Gábor úgy fogalmazott,

személyes felelőssége van abban, hogy meg volt engedve a Jobbikban az antiszemita és rasszista húrokon játszás, félrenéztek és úgy voltak vele, hogy megpróbálják, "amennyire lehet, besöpörni a szőnyeg alá."

Mint mondta, mai fejjel már komoly vitája lenne például a 7 évvel ezelőtti önmagával. Ugyanakkor hozzátette, a magyarországi antiszemitizmust nem érdemes a Jobbikra hárítani, mert az lappangó szinten jelen van és volt máshol is a társadalomban. "A Jobbik radikális időszakában is olvastam olyan kutatást, hogy az MSZP-s és más pártok szavazói körében is jelen van az antiszemitizmus" - emlékezett vissza. 

Szerinte a megoldást erre az jelentené, ha érdemben lehetne kibeszélni és megbeszélni ezeket a témákat, de talán "túl közeliek a 20. század alatt okozott sebek". Hozzátette, bízik benne, hogy a magyar társadalom képes lesz őszintén, magával szembenézve ezt feldolgozni. Szerinte a probléma gyökere a törzsi gondolkozásban rejlik, amely szerint a saját közösségét az ember mindig tökéletesnek látja, a másik oldalt pedig mindig rossznak. Mint mondja, ilyen értelemben - ő törzsfőnök volt.

Arra a kérdésre, hogy Bíró László borsodi jelölt ominózus "judapestezős" kijelentése felett való átsiklás vajon nem rossz üzenet-e a választók felé ilyen szempontból, Vona úgy fogalmazott, hogy

az ilyen ügyet nem házon belül kellene megbeszélni, "a szőnyeg alatt babrálni", hanem nyíltan. "Bíró László ezt megpróbálta valamennyire megmagyarázni, picit olyan ügyefogyott volt ez a magyarázat"

- fogalmazott. 

Példaként említette a magyarság és cigányság ellentétét is vidéken, ahol azt tapasztalja, hogy a viták során mindenki a saját sérelmeit mondja el. Mint mondja, óriási fájdalom és veszteség volt számára Bogdán László halála, mert ő úgy volt képes megszólítani a cigányságot, hogy ne csak jogvédelem legyen. Hozzátette: egy közös országjáró körutat terveztek, amire sajnos már nem kerülhetett sor. 

A jelenlegi Jobbik politikájával, néppártosodásával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az számára sok szempontból nem szimpatikus, nem érzi azt, hogy a Jobbik őt megszólítaná, mint szavazót. 

Ha változik a helyzet, lehet, hogy visszatér a politikába

Nem zárja ki, hogy "ha változik a helyzet" akkor aktív politikai szerepet vállaljon, de a szíve jelenleg nem húzza őt vissza. 

A választási kampány egyre durvuló hangnemről, elszámoltatási fenyegetésekről Vona azt mondta, azért nem tetszenek neki ezek a szólamok, mert "ezeknek az indulatoknak aztán megálljt kell parancsolni." Hozzátette, van az ellenzéki szavazóknak egy hardcore része, akik talán azt szeretnék, hogyha egy kis vér is folyna.

"Ezt a szellemet a palackba vissza kell majd gyömöszölni, és én már politikusként játszottam palackban levő szellemmel. Nem egyszerű dolog"

- fogalmazott. Hozzátette, abban reménykedik, hogy ezekkel a kijelentésekkel a jelöltek inkább csak az előválasztásokon résztvevő ellenzéki szavazóknak udvarolnak, náluk próbálnak meg pontokat gyűjtögetni. "Bízzunk abban, hogy a győztes a győzelem nyugalmával már programot is meg mer fogalmazni, és nem csak, hogy mit evett és kit hogyan tenne börtönbe" - vélekedett. 

Nem látja, hogy tud-e kormányozni az ellenzék

A jövő áprilisi országgyűlési választásokkal kapcsolatban Vona úgy véli, esélye lehet az ellenzéki összefogásnak a győzelemre, de azt még nem látja, hogy tudnak-e kormányozni is. "Semmilyen jelet nem ad arról az ellenzék, hogy tud kormányozni" - magyarázta. Hozzátette, ettől függetlenül szeretné, hogy legyen kormányváltás, hogy változás legyen, de

fél és tart attól, hogy milyen lesz ez a változás.

Vona úgy gondolja, hogy egy ilyen történelmi örökséggel bíró, és traumákkal terhelt országban csak 8 évig szabadna miniszterelnöknek lennie bárkinek, mert abban tönkremegy akárki. Ugyanakkor azt szokta mondani azoknak, akik Orbán például fizikai, vagy egészségügyi oldalról kritizálják, "hogy csinálják utána azt a 30 évet, amit ő csinált végig a magyar politikában - nem élnének". 

A Második Reformkor Alapítvány elnökeként tevékenykedő egykori jobbikos pártelnök úgy véli, a hatalom az egy súlyos, nehéz drog, amihez a találkozás után az ember hozzászokik.

"Én még vágyom picit erre a szerre, merthogy nem volt lehetőségem arra, hogy kipróbáljam, mit tudnék kezdeni a hatalommal"

- fogalmazott. Visszaemlékezve pártelnökként is nagyon bosszantotta, hogy miközben polgármesterei mindig büszkén mutatták neki egy-egy faluban elért eredményeiket, ő azt gondolta, hogy "pofázok a parlamentben, és egy ablakcserét sem tudtam közben elintézni."

A teljes beszélgetést az alábbi linken lehet meghallgatni.