Miközben Matthäus szövetségi kapitánysága szakmai vitákat generál ma is – nem kis részben a frusztrált magyar edzői kar gerjesztésére –, a német aranylabdás nem tudta megoldani azt a feladatot, amire szerződtették. Vagyis még az ő hírneve is kevés volt arra, hogy fenntartsa a jól működő szövetség látszatát, sőt azzal, hogy a projekt valójában nem teremtette meg anyagi alapjait, olyan hiányt termelt, amely végül is az előző vezetés bukásához vezetett.
Igaz, hogy egy darabig el tudták dugni Kisteleki István ligaelnök elől a szövetségi kapitány szerződését, de aztán hamar nyilvánvalóvá vált a csaknem ötszázmilliós hiány, amely, sajnos, több évre meghatározhatja a szövetség jövőjét. Az igaz, hogy a különféle szponzori szerződések előteremtették Matthäus bérét, de a játékosok szerződésben megígért premizálására már nem futotta, így ez az összeg a fedezet nélkül lízingelt Mercedesekkel a hiány egyik alapja. Közben az is kiderült, hogy Matthäus eredményekhez képest nem kis bérének nagyobbik része az MLSZ könyvelését kikerülve, a járulékok befizetése nélkül jutott el a jogosulthoz. Érdekes lenne tudni, vajon Németországban is ezt a formát választják-e a szövetségi kapitány kifizetésére?
Miután Kisteleki a magyar labdarúgás egyik vezetőjeként, szokatlan módon nem volt hajlandó az ügy elkenésére, előtérbe kerültek a magyar labdarúgás egyéb problémái is, vagyis az, hogy a Patyomkin-falvak, sikerpropagandák mögött omladozó épületek, rohadó öltözők és nagyon komoly szakmai és emberi válságok húzódnak. Az előző elnökség tagjai többségének a lemondása Bozóky elnök bukását is jelentette, így indult el az a választás, amely végül pontot tett a vezetőségváltásra.
A szövetségielnök-választás az MLSZ alapszabálya szerint, az ott lefektetett határidőkkel, szabályosan folyt. Az elhúzódó választási időszak viszont lehetőséget adott az inkább Bozókyékkal szimpatizáló médiának arra, hogy falkaként ugorjanak Kistelekire, és elkezdjék a ligaelnök szétcincálását, bizonyságát adva, hogy a sportsajtó még a labdarúgásénál is mélyebb válság jeleit mutatja.
Kisteleki mellett – aki a rendcsinálásban az MLSZ-elnökjelöltségig jutott – a másik elnökjelölt az a Pellady Péter lett, akinek a közreműködésével termelte ki az MLSZ ezt a számottevő hiányt, és akinek a cége még a mai napig is szerződéses viszonyban áll a szövetséggel. Vannak, akik szerint Pellady elnöksége egyszerűen az MLSZ privatizálását jelentené, rendes összeférhetetlenségi szabályok mellett nem is indulhatna az elnökválasztáson. A választási küzdelem hevében a menedzser a szaknévsoros Bodnárral együtt – aki egy jó időben kötött jogdíjszerződéssel már több százmilliót vett ki az MLSZ kasszájából – ügyészségi feljelentést tett a Kisteleki vezette Liga ellen. Pellady ezenkívül az amatőrök megnyerésére egy olyan programot dolgozott ki, melynek keretében a megyei szövetségek egyenként tíz-tízmilliós összeghez jutnának. Persze abból nem derült ki, hogy a jelenlegi hiány mellett hogy futná ilyen pluszkiadásokra.
A közgyűlés előtt a többség már így is Kisteleki mellett állt, mert a tisztázott viszonyokat többre értékelték az anyagi ígéreteknél. Viszont mivel az elnök megválasztásához a küldöttek kétharmadának a szavazatára van szükség, Pelladynak a választás előtt már csak az volt a célja, hogy meghiúsítsa a mostani választást, ez viszont az Eb-pályázat sikerét komolyan veszélyeztetné.
A hétfői elnökválasztás első fordulójában egyik jelölt sem érte el a szükséges kétharmados szavazati arányt, bár Kistelekinek csak három hiányzott a célhoz. Ezért is volt meglepő, hogy ekkor felajánlotta visszalépését, ha Pellady is ezt teszi. Erre persze magyarázat lehet, hogy mint utólag kiderült: gyerekeit megfenyegették, autóját kromofággal lelocsolták. Ki hitte volna, hogy a magyar labdarúgás még jelen állapotában is ilyen indulatokat gerjeszt? A küldöttek viszont a helyzet felelősségét átérezve – elnök híján a működésképtelenség réme fenyegetett –, rábeszélték Kistelekit visszalépésének visszavonására. A második választáson végül 66:30 arányban, a szükséges kétharmadot elérve lett MLSZ-elnök.
Az új elnök az egység létrehozását, jó munkalégkört, és a közvéleményt érdeklő feladatok gyors megoldását ígérte.
2006. 03. 03. (X/9)
