Ehhez csak egy mikro-szemsebészettel foglalkozó szemklinikát kell megkeresnünk,
ahol egy hihetetlenül pontos lézersugár átformálja szemünket, röviddel ezután tökéletes
látásunk birtokában saját lábunkon kisétálhatunk...
Nálunk még luxus
Az excimer lézeres kezelés lényege, hogy ultraibolya fényimpulzusok segítségével a
szaruhártya szövetének egy részét elpárologtatják, a környező területek károsítása
nélkül. Ezen korrekciós eljárás +5 dioptria és -10 dioptria közötti fénytörési
hiba esetén javasolható.
A LASIK-eljárás során egy igen finom műszerrel, az úgynevezett microkeratommal a
szaruhártyán lebenykét készítenek, és ez alatt végzik el az excimer lézeres
beavatkozást, akár -15.0 dioptriás rövidlátást is korrigálva.
A rövidlátás okozta szemfenéki elváltozások azonban változatlanul megmaradnak, így
a látóhártya leválásának kockázata is folyamatosan fennáll, ezért komolyabb
fizikai munkát végezni – például normál úton szülni – továbbra sem lehet.
E műtétek ára szemenként 80-150 ezer forint.
Kóválygás a sötétben
A legjobb eredményre azok számíthatnak, akiknek a látása csak enyhén torzult, a romlás
már stabilizálódott, és egyéb szemproblémái nincsenek. A korrekciókat nem ajánlott
elvégezni a terhességtől a szoptatás végéig terjedő időszakban, és probléma forrása
lehet az életkor is: a középkorúaknál jelentkező látásromlásnak eme módszerek
sem tudják elejét venni.
Becsült adatok szerint a betegek 10-15%-ának második korrekciós műtétre is szüksége
van – és ez még a jobbik eset. A Time magazin megszólaltatott olyan pácienst, akinek
a látása rosszabb lett a beavatkozás után: azóta kettős látása van, és sötétben
elveszti tájékozódó képességét, így ha lemegy a nap, nem vezethet autót.
Ezenkívül a beavatkozás közben mindig van némi veszélye a fertőzésnek is, valamint
megeshet, hogy a sebész véletlenül teljesen kivágja a szaruhártyai lebenyt, vagy
esetleg úgy helyezi vissza, hogy azon redők képződnek. Gondoljuk el, hogy milyen átnézni
egy gyűrött fólián, így fogalmunk lehet arról, milyen, ha valami rosszul alakul. A
legrosszabb esetben – mint amilyen a már említett páciensé – az aberrációk olyan
nagyfokúak lehetnek, hogy már szemüveggel sem lehet korrigálni.
Magyar szemorvosok tapasztalatai szerint gyakori, hogy az excimer lézerkezelés után 2-3
évvel, annak szövődményeként, a legkülönbözőbb – gyakran csak műtéttel
orvosolható – szemproblémákkal fordulnak hozzájuk betegek, a hosszú távú következményekről
pedig semmit sem tudunk.
Vakító fény és félhomály
Majdnem mindenki, aki keresztülmegy a LASIK-eljáráson, tapasztal vakító fényeket,
illetve fénykoszorút, általában éjjel, illetve fluoreszkáló fényforrásnál. Ez azért
van, mert a pupilla tompább fénynél kitágul, így lehetővé teszi, hogy a beérkező
fény áthatoljon a szaruhártya korrigált és nem korrigált részein is, amitől vakító
vagy homályos lesz a kép. E panaszok általában fél éven belül mérséklődni
szoktak, de a páciensek 5%-ának hosszú távon is okoznak kellemetlenségeket, különösen
veszélyeztetettek azok, akiknél nagymérték? volt a korrekció, illetve az átlagosnál
nagyobb a pupillájuk. A beteg teljes kör? szemészeti szakvizsgálata nélkül –
amelyet a legtöbb klinikán el is végeznek – tehát nem lehet állást foglalni, ki
alkalmas egyáltalán e műtéti beavatkozásra.
Hazugságokkal szédítenek
Ha úgy döntünk, rászánjuk magunkat a műtétre, van számos dolog, amelyet megtehetünk
annak érdekében, hogy nagyobb esélyünk legyen a sikerre.
Például szánjuk rá az időt, hogy a lehető legjobb szemsebészt megtaláljuk, ne dőljünk
be az első ilyen jelleg? akciónak. Egy hazai szemorvos figyelmeztet arra, hogy némely
hirdetés szövegében a leendő páciensek beetetését szolgáló nyilvánvaló hazugságok
is megtalálhatóak. Mikor erre felhívta az illető cég figyelmét, döbbenetes
inkorrektséggel találkozott. Más magyar szemorvosok óva intenek, hogy ha már mindenképp
el akarjuk végeztetni magunkon a lézerkezelést, akkor legalább olyan orvost keressünk,
akinek nem a műtétek számának gyarapításához fűződik anyagi érdeke. Legbiztosabb
talán, ha a SOTE 1. Számú Szemklinikáját vagy a Szegedi Szemészeti Klinikát célozzuk
meg. Ha egy doktor már eltanácsolt bennünket, azt okkal tette, természetesen ne próbálkozzunk
tovább, mert pórul járhatunk.
Járjunk utána, hogy mekkora gyakorlata van a LASIK-eljárásban az illető szemésznek,
nehogy olyan valaki karmaiba kerüljünk, aki egy hétvégi szemináriumnál alig több
gyakorlattal kezd szaruhártyákat kaszabolni.
Türelem javallott
Ragaszkodjunk ahhoz, hogy találkozhassunk a szemésszel jóval a műtét előtt, aki
megvizsgálja a szemünket, átnézi korábbi szemészeti leleteinket, és válaszol a kérdéseinkre.
Feltétlenül mondjuk el, ha előfordult a családunkban bármilyen szaruhártya-rendellenesség,
diabétesz, vagy autoimmun betegség. Ha különösen száraz szokott lenni a szemünk,
vagy a szemre is kiterjedt herpesszel fertőződtünk meg, nem számítunk a legjobb esélyűek
közé.
Ha a doktor nem árulja el nekünk, hogy mekkora a komplikációs rátája, keressünk mást.
A legjobb orvosoknál ez 3 ezrelék, tehát ezer páciensük közül háromnak a látása
lett rosszabb a műtét után, mint előtte volt.
Jó alaposan gondoljuk végig, hogy miért is akarjuk lézerkezelés alá vetni a szemünket,
hiszen ez a műtét a létező egyetlen szempárunkat érinti. Kizárólag mi magunk dönthetjük
el azt, hogy a kétségtelen előnyökért megéri-e vállalni azt a kicsi, de mégis valós
kockázatot, hogy visszafordíthatatlanul károsodjon szemünk világa, vagy pedig érdemesebb
megvárnunk, hogy a technika fejlődésével még jobb feltételek adódjanak.
1999. 10. 22. (III/42)
