Az IKEA huszonkilenc országban jelen van
"A lakberendezés lényege nem a barátok, szomszédok elkápráztatása, hanem a
kellemesebb környezet kialakítása saját magunk és szeretteink számára" – vallja
a korábban, 1995-ben megjelent, A modern otthon ABC-je IKEA-stílusban cím? könyv előszava.
Ez év augusztusában a svéd áruházlánc már a második üzletét nyitotta meg hazánkban
– igaz, hogy még mindig a főváros közelében, Budaörsön. Ez a svéd lakberendezés
növekvő népszerűségét jelzi még akkor is, ha a hazai közönség olykor meglehetősen
kritikus az IKEA-val szemben.
Egyeseknek várakozásaikhoz képest még az alacsony árak is megfizethetetlennek tűnnek,
mások hiányolják a készséges kiszolgálószemélyzetet, és bosszankodnak, amikor
otthon maguknak kell összeállítaniuk a megvásárolt bútorokat. Megint mások
bizalmatlanok a minőséget illetően, és természetesen olyanok is akadnak, akiknek
idegen a skandináv egyszerűség, és inkább a hagyományosabb "koliniál" vagy
rusztikus berendezés mellett döntenek.
"Az olcsóbb a drágább" – tartja a mondás. Kétségtelen, hogy a minőségnek az
árban is jelentkeznie kell. Az IKEA-tól se várjunk – a legolcsóbb árkategóriában
– generációkon átörökíthető, elnyűhetetlen darabokat. Érdemes azonban tudni,
hogy a "möbelfakta" jelzéssel ellátott "kiváló áru" minősítés? termékek
valóban tartósak, bár ennek megfelelően az áruk is magasabb. A kényelmetlenségek
pedig, melyek az önkiszolgáló típusú, raktáráruház-jellegből fakadnak, éppen az
árcsökkentő tényezők közé tartoznak, hiszen így az eladókat, a közvetítőket,
az összeszerelést nem kell az áruháznak velünk megfizettetnie. Az IKEA népszerűségéhez
hozzájárul még a könnyen szállítható, lapos csomagolás, a környezetbarát anyagok
használatára való törekvés, és végül, de nem utolsósorban a tervezés, ami
igyekszik lépést tartani a trendek (formatervezési divatáramlatok) alakulásával.
Az IKEA tehát mindent egybevetve sikeres, Ingvar Kamprad svéd parasztgazdából negyven
év alatt többszörös milliárdos, egy 140 áruházból álló lánc tulajdonosa lett,
amelyet az USA-tól Tajvanig 29 országban évente mintegy 150 millió vásárló keres
fel. Joggal merül föl a kérdés: mi a svéd üzletember sikerének titka? A Móra Kiadó
gondozásában most megjelent könyv ennek a kérdésnek a megválaszolásához nyújt segítséget,
bár a titok megfejtésére a könyv írója, Bertill Torekull sem vállalkozik, mondván:
ha olyan egyszerűen le lehetne másolni, már megtették volna.
Ingvar Kamprad személyében nemcsak egy tehetséges, önmagával szemben kritikus vállalkozót
ismerhetünk meg, hanem egy olyan személyt is, akinek fontosak az emberek, a beosztottak.
A parasztgazda apját különösen tisztelő és szerető Ingvar a közvetlen kapcsolatok
kialakításának híve. Az egyszer? öltözethez, kocsihoz, irodához ragaszkodó milliárdos
ugyanakkor időnként szeret meglepetéseket okozni beosztottainak. Az IKEA legutóbbi születésnapján
például az aznapi – október
9-ei – bevételt az üzletlánc valamennyi, mintegy 38 ezer dolgozója közt
gyakorlatilag egyenlő arányban osztották szét. E nagyvonalú gesztus a magyar dolgozók
számára fejenként 285 ezer forintot (körülbelül 20 ezer svéd korona) jelentett, ami
nagyjából a havi fizetésük háromszorosának felel meg.
Az IKEA titka cím? könyvtől ne várjunk tehát színes fotókat, hasznos lakberendezési
ötleteket, hiszen Ingvar Kamprad – saját bevallása szerint – egyáltalán nem ért
a lakberendezéshez. A többek között Hollandiában és Kínában is megjelent, személyes
hangvételű, humorral fűszerezett könyv inkább azoknak lehet érdekes olvasmány, akik
szívesen tanulmányozzák a gyufaárusból lett milliárdos kudarcoktól és szakmai támadásoktól
sem mentes sikertörténetét.
1999. 11. 06. (III/44)
